Nem roskadoznak a fák a meggytermés súlya alatt

A korai fajták a hideg, csapadékos időjárás miatt nem jól kötöttek, a virágzás idején esett az eső és a hűvös időben nem repültek a méhek sem, mondta Kostyál Előd termelő. Neki és családjának Bátaszék és Várdomb között 5 hektáron meggy és 3 hektáron cseresznye terem. 

A későbbi fajtákon több van, de összességében harminc százalékkal kevesebb meggy és cseresznye lesz az idén náluk. Az értékesítést megpróbálják észszerűen megoldani, vagyis a kézzel leszedett meggyet a telephelyről értékesítik a vásárlóknak. Meghirdették és meglepően sokan jelentkeztek, kilóját hatszáz forintért adják. Az ipari meggynél nem elvárás a kézzel szedés, de a felvásárlási ár is alacsonyabb, 200 forint körül van. – A meggynél az a jó, hogy nem egy-két kilót vásárolnak belőle a családok, hanem 10-20 kilót, hiszen zömében szörp vagy lekvár készül belőle. Most úgy látjuk, hogy július 10-e környékére fogy el az érési sor – mondta a fiatal gazdálkodó. 

Az országos kilátások szerint mintegy 20 százalékkal lesz kevesebb termés a tavalyi, 64 ezer tonnához képest. A FruitVeB közleményéből az is kiderült, hogy a csapadékviszonyok idén a szöges ellentétét mutatják a tavalyinak, így a gyenge termés okai nem a vízellátottságban keresendők, hanem a következőkben: az extrém aszály a tavalyi évben vélhetően visszavetette a nyári virágrügy fejlődését. Valószínűsíthető, hogy az őszi kiadós esőzések nélkül idén tavasszal egy nagyon gyenge virágzás lett volna tapasztalható, de az őszi csapadékok okán még végbe tudott menni a virágrügyek valamilyen szintű fejlődése. 

Az idei március–április során több hullámban alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, ezek rontották a virágok termékenyülő képességét. A nagyon hosszan, mintegy három hétre elhúzódó virágzás alatt, illetve a virágzást követően a terméskötődés időszakában gyakran volt hűvös, szeles, csapadékos, fényszegény időjárás, ami virágzáskor akadályozta a méhek járását és a beporzást, ez pedig rontotta a termékenyülést. 

A hazai meggy szempontjából legnagyobb jelentősége a meggybefőtt piacának van, hiszen a termés 60-70 százaléka a belföldi és külföldi konzerv­iparban hasznosul. Fontos tényező, hogy a meggybefőtt nagy német vevői a tavalyi befőttárakhoz képest semmilyen további áremelést nem hajlandóak elfogadni, ami nagymértékben köszönhető annak is, hogy a magyar meggybefőttgyártók szervezettsége rendkívül alacsony, így a szétaprózott gyártási kapacitással, illetve az egymás ellen is folytatott versenyben szinte lehetetlen a meggy kiváló tulajdonságaiból adódó minőségi felár érvényesítése. 

Nőttek a termelés költségei 

A hektáronkénti költségek mintegy 30-50 százalékkal növekedtek az elmúlt 2-3 évben, idén pedig a gyenge termés tovább növeli a kilogrammonkénti önköltséget. A gazdák már tavaly sem kaptak magasabb termelői árat, mint 2021-ben vagy 2020-ban, annak ellenére, hogy az input anyagok, az energia és az élőmunka ára extrém módon emelkedett. Így a nagy német vevők áremelést elutasító magatartása satuba szorítja a hazai termelőket és feldolgozókat. A tavalyi belföldi konzervipari és hűtőipari meggy termelői árai kilónként 200-220 forint körül alakultak, ez a gyárba szállított áru átvételi ára. Az exportmeggy ára – értve alatta a Németországba kiszállított, előkészített és előhűtött meggy árát – 280 forint körül mozgott. A lémeggy esetében a speciális fajták termelői ára nettó 90–130 forint, míg más fajták léipari felvásárlása – korlátozott mennyiségben – jellemzően 70–90 forint nettó termelői árak mellett ment végbe.