Lehetőségek tárházát rejti a turizmus a vidék számára

A Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermében a találkozó, tanácskozás nyitányaként, lírai szépségű videó mutatta a térséghez tartozó 99 település kincseit. A film után előadások következtek, amelyek sorát Bányai Gábor a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács társelnöke nyitotta meg. Nagy, csak részben kihasznált lehetőségeket rejt a turizmus a vidék számára, érdemes, vagy inkább fontos fejleszteni, mondta. Ezt pedig nem központi intézkedésekre várva, hanem helyi erőkkel, a helyi érdekektől indíttatva kell megoldani.

Ezt a gondolatot folytatva, Font Sándor, a Duna túlpartján élő országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy közösen kell a jövőt formálni. A Duna sokáig választóvonal volt, nem alakult ki sem kulturális, sem gazdasági, sem turisztikai kapcsolat a két part között. Az épülő új híd is segíthet ezen változtatni, sikerül ebben a közép-dunamenti logikában társakra találni. A jövő építéséhez pedig egy sportolótól vett idézettel adott tanácsot, aki azt mondta: soha ne oda korcsolyázz, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezni fog. 

Dr. Mikulás Brigitta, a három éve alakult fejlesztési ügynökség társelnöke egy személyes példájával illusztrálta, hogy mindig akadnak elfogadható, vagy annak látszó akadályok, amelyek lassíthatják, megállíthatják a fejlődést, de ezeket le kell győzni, s a kft mindent megtesz ebben a szellemben a turisztikai fejlesztés érdekében.

Szabó Péter, Paks polgármestere hangsúlyozta, itt működik az ország egyetlen zéró károsanyagot kibocsátó energiaforrása, az atomerőmű, s a város is környezetbarát várospolitikát folytat. Azzal folytatta, Paks nem csak az atomerőmű városa, a löszön termett szőlő bora, a paksi halászlé és sok hagyománya teheti, teszi az idegenek számára is érdekessé, kedveltté a várost.  

A résztvevők különösen nagy érdeklődéssel hallgatták Révész Máriusznak, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkárának előadását, aki azzal kezdte, sokan mondják, hogy nehéz az élet, pedig igazából az emberek javarésze nehezebb a kívánatosnál. Túlsúlyosak, kövérek legtöbben, a magyarok átlagsúlya az európai unióban az egyik legmagasabb, s a világlistán is az első tízben vagyunk. Hozzátette, a WHO  felmérése szerint egészségi állapotunkat 18 százalékban határozza meg az egészségügyi ellátó rendszer, viszont életmódunk több, mint kétsze ennyi, 37 százalékban felelős érte. Az egészségügyre sokat költünk, arra viszont, hogy milyen módon élünk, sokkal kevesebbet. Keveset mozgunk. Egy kutatás szerint a magyarok 59 százaléka soha nem mozog, további 19 százalék is csak nagyon ritkán. Egyébként a nem mozgók aránya a mi 59-ünkkel szemben Finnországban 8, Svédországban 12 százalék. Tehát van tere aktivitásunk növelésének, szükség van változtatásra. 

Ebben munkálkodnak, stratégiák sorát dolgozták ki, hogy felkeltsék az emberekben a vágyat a mozgás iránt. Elindították a Millió lépés-t, ez egy telefonos applikáció, amelyben a megtett lépéseket fel lehet ajánlani a kiválasztott iskolának. A száz, legtöbb lépést kapott iskola 1-1 millió forintot kap. De sok más, mozgásra serkentő módon is dolgoznak, ezek között van a kerékpáros turizmus fejlesztése. Elindították a kerékpáros-barát hálózat kiépítését, csatlakozva ehhez a vízi vándortáborokét. Ezek megvalósításáért pedig össze kell fogni, erre hívta fel a konferencián résztvevő polgármesterek figyelmét is.