Hét tonna lisztet adományozott a vármegyében a Magyarok Kenyere program

Az ünnepi évzáró küldöttgyűlésen, amelyen részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, dr. Horváth Kálmán Tolna vármegye főispánja, Horváth István és Süli János országgyűlési képviselő is, elsőként Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárkamara vármegyei elnöke számolt be az idei év eredményeiről, gondjairól. Száz éve nem volt ekkora aszály, mondta, s az orosz-ukrán háború is rányomta bélyegét az agráriumra. Az energiaárak emelkedése is gondot okozott, hasonló ok miatt a szükségesnél kevesebb műtrágyát használt sok gazdálkodó, s a mostoha időjárás mellett ez is okozta, hogy kevesebb, s a szokottnál gyengébb minőségű lett a termés. Az őszi árpát alacsony hektoliter súllyal takarították be, a búza nagy része pedig csak takarmány minőségű lett. A kukorica vetésterülete az utóbbi három évben 20 ezer hektárral csökkent a vármegyében, s tíz év alatt megfeleződött.

Fontosak a falugazdászok

Szólt a falugazdászok sok segítséget jelentő munkájáról. Most tizenkilencen vannak a vármegyében, de jövő évben a hálózat bővülni fog, és a múlt évben újjáalakult települési agrárgazdasági bizottságokkal is szorosabbra fűzi a kapcsolatot a kamara.

A falugazdászokról beszélt Jakab István az agrárpolitikai aktualitások címmel tartott tájékoztatójában is, említve, hogy az Európai Unióban a magyarországi a legerősebb ilyen hálózat. Majd azzal folytatta, gond, hogy nincs a súlyának megfelelően kezelve az ukrán probléma, hogy onnan vámmentesen jöhet be nem csak a gabona, hanem az élelmiszer és élelmiszer alapanyag is. A magtárak és raktárak tele vannak az olcsó és gyenge minőségű ukrán gabonával, s emiatt a hazait nehéz értékesíteni. Azt is megemlítette, hogy a Kárpátalján élő magyar gazdáknak visznek jó minőségű vetőmagot. Beszélt arról is, sokszorosára nőtt a műtrágya ára, ami nagyon hátrányosan érinti az agráriumot, hiszen korszerű gazdálkodásnál nem lehet felére csökkenteni a műtrágya adagokat.

Kilenc tonna adomány

A tanácskozást követően tartották meg a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program vármegyei adományozó ünnepségét. A több mint egy évtizedes múltra tekintő program igazi kárpát-medencei sikertörténetnek bizonyult, amely egyszerre szimbolizálja a nemzet megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket és az egymás iránt érzett szolidaritást. Sikere a magyar földművesben rejlik, aki tudja, hogy az egész éves kemény munkával megtermelt gabona nemcsak maga és családja boldogulását segíti, hanem sok ezer magyar gyermek betevő falatját is jelenti.

Az idei, gazdaságilag nehéz esztendőben 67 Tolna vármegyei gazda kilenc tonna gabonát ajánlott fel jótékony célra, amelyből azt tovább kiegészítve a dunaföldvári malom hét tonna kiváló minőségű lisztet készített. Ezzel segítették a Galagonya Integrált Szociális Intézményt, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szekszárdi Csoportja és a Déli ASZC Csapó Dániel Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumot. Valamennyi érintett szervezet és intézmény képviselője az ünnepségen vehette át az adományozó levelet.

Az ünnepségen bejelentették, hogy idén elindult a „Magyarok Kenyere a jövőért” ösztöndíj program, ami határon belüli és túli fiatal gazdáknak, diákoknak segít a tanulmányaik folytatásában, valamint a szakmai fejlődésükben.