Már a szomszédban van a madárinfluenza, nehéz védekezni ellene

A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. Kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt. 

A vírus terjedését meg kell akadályozni

A megelőzés hatékony módszere a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezés kerülése, illetve a baromfitelepen dolgozónak ajánlott orrot és szájat takaró maszk, védőszemüveg használata azokban a gazdaságokban, ahol a betegség előfordulása gyanítható. 

A vírus terjedését minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. A betegség terjedésének egyik legnagyobb kockázata, hogy még tünetmentes, egészségesnek látszó, de már fertőzött állatok mozgatásával kerül ki a zárlat alatt álló területről a vírus. Ezért alapelvként a korlátozás alatt álló területen tilos minden állatmozgás, mely alól kérelemre, szigorú feltételeknek való megfelelés esetén adható felmentés.

Tolnában nem találtak fertőzött esetet

Szerencsére Tolna vármegyében még nem találtak fertőzött esetet, de a környező vármegyékben, így például Somogyban – Bárdudvarnok, Baté, Juta, Hetes, Sántos, Kaposmérő, Simonfa, Taszár körzetében – nagy gondot jelent a fertőzés. De sok a madárinfluenzás eset Békés, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok, Heves Komárom, Győr-Sopron vármegyékben is. Ezeket az állatokat nem lehet értékesíteni, és ez nagy veszteség az ebből élő vállalkozásoknak.

Kétféle körzetet különböztetnek meg a szakemberek: védő- és a megfigyelési körzetet. Mindkettő általános korlátozó intézkedéseket tartalmaz az állatok, emberek és járművek mozgása tekintetében. A védőkörzetben a baromfik és termékeik mozgásának korlátozása szigorúbb, mint a megfigyelési körzetben.

A betegséget a vadmadarak terjesztik

A betegséget a vadmadarak terjesztik, melyek sokszor betegen is tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében viszont a klinikai tünetek különfélék lehetnek: függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.

A beteg állatokat leölik

A vírus napokig, ürülékben pedig hetekig él és jól érzi magát alacsony hőmérsékleten is. A beteg állatokat leölik, mert nagy mennyiségben termelik a vírust, ami további fertőzések forrása, és így sosem áll meg a terjedése. Ha egy állat megfertőződött, akkor pedig meg is betegszik és el fog hullani.

A baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.

Sok országban van jelen a betegség

Szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 190 baromfitartó gazdaságban, 32 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1159 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.

Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Koszovó, Írország, Izland, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia.