Spenót, a gyerekek kedvence, minden kertben jól érzi magát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a friss piaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házi kertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt.

Minden kiskertben megterem

Tolnában nincs olyan kiskert, ahol ne lenne a többi zöldség hely e a spenótnak, a kertészetek is kedvelik, hiszen nem igényes növény. Piacon gyakran árulják a kofák, különböző kiszerelésben.

A spenótot számos országban és eltérő klimatikus körülmények között termesztik, a világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféléje. Termesztése gazdaságos, mivel alacsony hőigényéből adódóan már kora tavasszal vethető, korán kezd teremni, így az első szabadföldi „primőr” zöldségfélének számít. 

Igazi vitaminbomba

A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. Bár a köztudatban leginkább a spenót magas vastartalma terjedt el, ám e mellett jelentős mangán-, cink-, réz-, kálium- és kalciumforrásnak számít. A vitaminok közül főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, emellett B2-, B6- és E-vitamin tartalma is említésre méltó. A korszerű táplálkozás elengedhetetlen része lett a spenót, amelyhez az is hozzájárul, hogy elkészítési módja egyre változatosabb. A főzeléken túl számos étel készíthető belőle nyersen és főzve: nyersen zöld saláták és zöldség smoothiek alapanyaga, készíthetők belőle például szószok, töltelékek, tésztaételek, párolva zöldségköret, hozzáadható fasírthoz és különböző tészták alapanyagához.