Százezreket hurcoltak el

Magyarország és a németség története közel ezer éve szorosan egybefonódik. Közös történelmünk során a békés együttélésre és a háborúskodásra is volt példa.

Az 1930-as évek közepétől, Hitler hatalomra jutása után kezdett kiéleződni egyre inkább a konfliktus a svábok körül. Németellenesség uralkodott az országban, az erős antiszemitizmus mellett. A magyarországi németek a gazdagabb rétegekhez tartoztak, társadalomformáló szerepük hatalmas volt, emellett pedig jelentősen kivették a részüket a polgári átalakulásban. Ezek jelentős okot adtak arra, hogy a zsidók mellett őket okolják Magyarország társadalmi problémáiért. 

1946-ban megkezdődött a Tolna megyeiek kitelepítése. Először Mórágy községben. 1945-ben Lengyel községben, majd 1946-ban Hajóson alakult koncentrációs tábor. A völgység, az ország dunántúli része volt a svábok magterülete, ezután pedig döntően magyarlakta területté vált.

Emléknap

A történelem sorscsapásaként számon tartott kitelepítés ellenére a németek napjainkra már mondhatni beilleszkedtek a társadalomba. Mivel jelentős számú német nemzetiségű ember él Magyarországon napjainkban is, az országgyűlés 2012. december 15-én arról döntött, hogy minden év január 19-e legyen a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. 1946-ban ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, ezzel vette kezdetét a magyarországi német kisebbség kitelepítése. Mivel Tolna megye jelentős részén éltek svábok, ezért január 19 meghatározó dátum valamennyi német nemzetiségű ember számára. A 2018-as év azért is fontos megyénknek, mert pontosan hetven éve, év elején gördült ki Tolna megyéből az utolsó németeket szállító vonat Tolna megyéből.