Kevés a munkáskéz a mezőgazdaságban

Nem lehet találni hozzáértő, jó traktorost, mondta Kenesei Dezső bonyhádi gazdálkodó. Szinte folyamatosan hirdetik az állást, de aki jelentkezik, annak olyan igényei vannak, ami nem megfizethető. – Nemcsak sokat kér, elvárja azt is, hogy hozzuk-vigyük, reggel-este. Ráadásul előre jelzi, hogy nem vállal plusz munkát, pedig ha itt a permetezés ideje, akkor azt csinálni kell. Akkor is, ha az szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik – tette hozzá.

Héder Ferenc bátaszéki gazdálkodó amiatt mérgelődött, nemhogy traktorost, de egyszerű munkást sem találni. A gyümölcsösben, majd a szőlőben lenne „gyalog” munka. Nem kell hozzá különösebb szakértelem. Le kell vágni az oldal- és vadhajtásokat, illetve kaszálni a fák tövét. Aki mezőgazdasági munkára jelentkezik, az az egyik nap jön, a másik napon már nem biztos.

A metszést időre be kell fejezni, a szüretet pedig – nagy területen – nem lehet pár emberrel megoldani – erről már egy harmadik gazdálkodó beszélt. Ilyenkor a legegyszerűbb brigádokat alkalmazni, már ha van nekik szabad kapacitásuk.

A megyében többen is foglalkoznak munkaerő közvetítésével. Ennek a formának azonban a hátránya, hogy a közvetítővel (általában a brigádvezetővel) egyezik meg a gazda. A napidíj jellemzően 7-8 ezer forint/munkás, de a dolgozó nem kapja meg a teljes összeget, jó esetben legfeljebb 4-5 ezer forintot. Ilyenkor megvan a veszélye annak, hogy emiatt csak félgőzzel dolgozik. Se ő, se a gazda nem elégedett – mondta Nagy Péter paksi szőlőtermelő. Gyorsan hozzátette, az tény, hogy a brigádvezető a többletpénzből hozza-viszi is a munkásokat.

Az egyik szekszárdi almatermelő arról beszélt, viszonylag állandó brigáddal végzi az éves munkát, de évről évre csökkent a csapat létszáma. Míg öt éve harmincöten voltak, mára hatan maradtak. Ők is idősebbek. Bár szívesen jönnek dolgozni, nem igazán terhelhetők. Naponta 4500 forintot fizet nekik, ehhez jön az adóhivatalhoz történő bejelentés utáni 500 forint személyenként.

– Nehéz embert találni, és az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy a menetrendet gyakran felborítja az időjárás. Jön egy pár napos eső, és mire folytatni tudnánk a munkát, kiderül, hogy a létszám a felére csökkent. Van, aki azért nem jön, mert elment máshová, van, aki úgy gondolja, pihen még egy kicsit. Nehéz megmondani, hány emberre lehet számítani mondjuk egy hét múlva – mondta Csapó Vince szekszárdi szőlőtermelő.

Nem éri meg a feketemunka

Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz, hívta fel a figyelmet Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat, és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár.