„Hogyan dugjam be, ha túl nagy?”

Január 1-jétől a Magyar Posta Zrt. nem vesz át semmit levélként, ami 324×229×24 mm-nél nagyobb méretű. Ez főleg azoknak okozhat bosszúságot, kényelmetlenséget, akik gyakran vásárolnak az interneten. Míg korábban a csomagokat berakták a postaládába – ha befért –, az elmúlt időben már csak értesítő várta a fogyasztókat. Így be kellett sétálniuk a postára, ahol átvehették küldeményüket.

– Előírás, így minden ilyen esetben értesítőt hagyunk a ládában – mondta egy szekszárdi postás. – Megpróbáljuk rugalmasan kezelni a szabályt, ha lehet kivisszük, kézbesítjük a küldeményeket – folytatta a kézbesítő. – Még nem kerültem emiatt vitába egyetlen ügyféllel sem, a kollégáim között azonban van, akin már kerestek csomagot.

Sokan nem tudják, ha külföldről – Kínából vagy Amerikából – rendelnek interneten keresztül terméket, azt a web-shopok jellemzően nem csomagként postázzák, hanem közönséges levélként. Ennek egyik hátránya, hogy ezen küldeményeknél nincs részletes nyomkövetés és kézbesítési időgarancia sem. 

– Gyakori probléma, hogy a „levél” akkora méretű, hogy a postaládába nem fér bele, így fizikai értelemben nem kézbesíthető a címzettnek, ha az nem tartózkodik otthon – tette hozzá a postás.

Április 8-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a posta számára megengedi, hogy a 324×229×24 milliméternél nagyobb méretű, közönséges levélként feladott küldeményt nem kötelező címre kézbesíteni. A Magyar Posta azonban nem veszi olyan szigorúan a jogszabályban jelzett méretet, amennyiben az lehetséges, akkor továbbra is kiviszi a postás a csomagnak látszó levelet. Azokban az esetekben, amikor a küldemény túl nagy, értesítést hagy hátra a levélszekrényben, azon megjelölve, hogy melyik postán vehetik át a küldeményt.

Bizonyos esetben adatellenőrzésre lehet szükség

A június 26-tól hatályba lépett európai uniós rendelet kisebb változást hozott csak a csekkek befizetésénél a postákon. Továbbra sincs semmilyen adatellenőrzési kötelezettség azoknál a csekkeknél, amelyek M jelzésűek, ezek adó, pénzbírság, illetékek befizetésére használt, általában hatósági csekkek. Változás van viszont az FM jelzésű és jelzés nélküli csekkeknél, ilyenek a közüzemi fehér csekkek és a sárga csekkek.

Az FM jelzésű sárga csekkeknél, illetve jelzéstől függetlenül a fehér csekkeknél háromszázezer forint összeghatárig nincs szükség személyazonosításra, de felette már igen. Ha nincs M vagy FM jelzés a csekken, akkor a postai ügyintéző automatikusan elbírálja, hogy a befizető mentesíthető-e az adategyeztetés alól.