utazás

2018.03.13. 07:00

Az olasz tó partjával ismerkedett meg a Múzeumbarát Egyesület

Bár a Garda-tó néhol hasonlít a Balatonra, azért a különbségek listája terjedelmesebb. Olaszország legnagyobb tavának felszíne nagyjából kétharmad részben fedné le a magyar tengert, átlagos mélysége viszont hatvanöt méter.

Szeri Árpád, fotó: beküldött kép

A Szekszárdi Múzeumbarát Egyesület tagjai a Garda-tó körüli, sajátos kistérséggel ismerkedtek meg. Az élményeket Tóth Sándor vette sorra, az SZME vezetőségi tagja tegnap a múzeumban tartott filmvetítésen elevenítette fel a nagy kalandot.

– Az érkezésünk utáni reggelen máris hajóra szálltunk a tó délkeleti partja közelében található Pastrengóban – kezdte Tóth Sándor. – A hetvenperces út végén lehorgonyoztunk egy öbölben, és kiszálltunk a tízezer lakosú Saló városában.

Itt megnéztük a szombati piacot, ahol szinte minden vásárolható. Salótól északra várt bennünket következő állomásunk, Gardone Riviera. A helység különlegessége a kilenc hektáron elterülő Vittoriale történelmi emlékpark. Ezt Gabriele d’ Annunzio író, költő, katona, politikus építtette, sírhelye a park legmagasabb pontján található mauzóleumban van. Ezután a délen, egy félszigeten található Sirmionébe mentünk. A „Garda-tó gyöngyszeme”, amiképpen nevezik, Saló nyugodtságával szemben a nyüzsgő tömegturizmussal képez ellenpontot.

Szombat lévén a félsziget elejét autók, motorkerékpárok, kerékpárok százai torlaszolták el, mögöttük tömeg hömpölygött. A hangulatot csak fokozta a helyi kerékpáros klub 70–80 tagjának techno zenére végzett bemutatója. A napot sétával zártuk Lazisében, a keleti part déli részének egyik legjelentősebb üdülőhelyén. Vasárnap a Bardolino elején található Olívaolaj Múzeumba tértünk be. Az olívaolaj-gyártás, tárolás eszközeinek bemutatása után kóstolóban volt részünk. A kis falatkákhoz vörösbort kínáltak. 

Szekszárdi bortermelőként utánaérdeklődtem, és megtudtam, hogy a finom nedű magáról a városról, Bardolinóról elnevezett, három általunk nem ismert olasz szőlőfajta cuveéje. Könnyű, rubinvörös, száraz bor.

A szekszárdi csapat ezután Malcesine felvonója felé vette az útirányt, és kisvártatva a Monte Baldo 1760 méter magas csúcsa közeléből, forgó kabinból tekinthetett alá a lenyűgöző látványt nyújtó állóvízre. Az amúgy is festői képhez a Riva del Garda, a tó „Balatonfürede” tett hozzá újabb lélegzetelállító elemeket a házak felett magasodó, meredek sziklafalakkal, a négyszögletű bástyával védett erőddel.

Az utolsó napot a csoport Valeggio sul Mincióban kezdte, itt a folyóra épült vízimalom, a köré települő középkori eredetű lakónegyed, valamint vele együtt a 13. századi vár és a Visconti híd jelentett nem mindennapi látnivalót. A nem messze található Sigurtá park egész évben virágok, cserjék, fák sokaságával, az évszaknak megfelelő színpompájával varázsolja el a látogatókat. Nem véletlen, hogy a terület 2013-ban Olaszország legszebb parkja, 2015-ben pedig Európa Kert második díjban részesült.

A végére igazi csemege maradt. Sommecampagna sajtérlelőjében egy neves olasz vállalati csoport a környező régiók tejtermeléséből állít elő minőségi, eredetvédett, és mondanunk sem kell, kiváló ízű sajtokat. A létesítményben nyolcvanezer karika sajt sorakozott egymáson: ez a látvány még a csoport egykori tejipari dolgozóit is meglepte.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában