A madocsai emberek nem akarnak bányát

 Ha Madocsa hozzájárulását adja a rendezési terv módosításával, a földtulajdonosok pedig úgy döntenek, hogy a területeket eladják, akár idén, de legkésőbb jövőre ezt a bányaprojektet szeretnénk elindítani – mondta Vass Péter, a BET-BAU Kft. ügyvezetője a madocsai faluházban, ahova fórumot hirdettek, hogy tájékoztassák a falubelieket a terveikről, hogy eloszlassák a kételyeket és félelmeket, amelyeknek zöme, ahogy az ügyvezető mondta, téves információkon alapul. – Azért hoztunk szakértőket, hogy választ adjanak a szállítással, a vízbázis védelemmel kapcsolatos kérdésekre – mondta. Azt is hozzátette, arra is fel vannak készülve, hogy amennyiben nem lesz befogadó készség, lemondanak a tervükről.

– Mi úgy gondoljuk, hogy ez óriási lehetőség a falunak. Munkahelyeket teremtenénk, iparűzési és telekadót fizetnénk, más formában is támogatás nyújtanánk – vázolta. Arra is kitért, hogy Madocsa határában már folyt kavicskitermelés, akkor a Duna medréből emeltek ki nagyon jó minőségű kavicsot, ennek tudatában indítottak kutatófúrásokat. A kutatás 142 hektárt érintett, első fázisban 20 hektáron kezdenék a munkát, majd évente 10-15 hektárt vonnának be, ahogy a terület és a piaci igények ezt lehetővé tennék.

Vass Péter szavai szerint az építőipar robbanásszerű növekedése miatt van igény a bányára, de potenciális lehetőség a Paks II beruházás is, hiszen ez a kavicsbánya lenne a legközelebb, nem kellene keresztülutaztatni az építési anyagot az országon. Az ügyvezető azt mondta, hogy a hatástanulmány, amit az interneten is közzétettek, közúti szállítással számolt ugyan, de ők a Dunán szeretnének szállítani.

– Egyetlen egy autót sem szeretnénk a falu útjaira ráengedni, ha nem tudjuk a vízi szállítást megoldani, lemondunk a projektről – szögezte le. Azt mondta, bizonyára ők is hibáztak, emiatt csúszott félre a projekt. Hozzátette, hogy már két éve felvették a kapcsolatot a képviselő-testülettel. – Ha bejönnek és meghallgatnak minket, megismerhetik a projektet – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a döntés a falu kezében van, az övék a föld, a lehetőség.

A falu lakói nem kívántak élni ezzel a lehetőséggel, azt mondták, nem kérnek a hazugságokból, nem kérnek a bányából. A faluház udvarán összegyűltek kereplőkkel, kézzel hajtható szirénával adtak nyomatékot a véleményüknek. Lapunk kérdésére, hogy kell-e Madocsának bánya, egy emberként harsogták: Nem!

– El van döntve, ide nem kell bánya! – mondta egy férfi. Egy fiatal hölgy pedig hozzátette, azt ígérték tavaly augusztusban, ha nem akarjuk, nem lesz bánya. Hát ne legyen.

Mérlegelve a lakossági érveket és számításokat az önkormányzat úgy döntött, nem támogatja a tervezett beruházást. Gelencsérné Tolnai Klára polgármester azt mondta, nem fogják módosítani a rendezési tervet, kiállnak a lakosság véleménye mellett. A helybeliek által kezdeményezett népszavazás a polgármester szerint azért fontos, mert megmutatja, hogy a falu lakosságának véleménye mennyire egységes a bányával kapcsolatban.

Azt gondolják, veszélyt jelent

– Pénteken 295-en voltunk, most is vagyunk annyian – monda egy másik férfi, utalva arra a lakossági fórumra, amit a madocsaiak hívtak össze, hogy a bányanyitás veszélyeit ismertessék. Hosszan sorolták az érveket a tervezett beruházással szemben, kezdve attól, hogy amennyiben napi 110 fordulónyi kavicsot szállítanak az útjaikon, az ötpercenként egy kamiont jelent, egészen addig, hogy a hektáronként ígért hétmillió forint ugyan kecsegtető ajánlat, de az csak az első néhány hektárra igaz, később ez négyre csökken. Arról nem tájékoztatták a tulajdonosokat, hogy a művelési ágból való kivonás költségét, ami aranykoronánként 88 ezer forint, a mostani tulajdonosnak kell fizetni. A falubeliek szerint a bánya veszélyt jelent a vízbázisra, tönkre teszi a földjeiket, a falu nyugalmát, természeti környezetét.