Az ereklye segített egy fiún, akiről az orvosok lemondtak

Elhelyezték a Szent II. János Pál pápa hajszálait tartalmazó ereklyét a tolnai templomban. Rózsa László diakónusnak köszönhető az idekerülése, aki személyesen ismeri Mieczyslaw Mokrzycki lembergi érseket, II. János Pál egykori másodtitkárát. Az érsek sok ilyen ereklyét készíttetett, melyeket olyan helyekre igyekszik eljuttatni, ahol tisztelik a szentté avatott pápát. Rózsa László maga is a tisztelők közé tartozik. Egy II. János Pál-vérereklyét állandóan magánál tart, ami már sokszor segítette nehéz élethelyzetekben. Mitől lehetnek nehéz élethelyzetei egy diakónusnak? Attól, hogy olajipari cégvezető, üzemanyagok nagybani bértárolását végzi, s ez, főleg a privatizáció hőskorában, az „aki kapja, marja” időszakban nem volt egy nyugis foglalkozás.

– Ugye minden a szovjet csapatkivonásokkal kezdődött?

– Igen, tolmács voltam a tolnai szovjet laktanyában – mondja –, s elég sok ismeretet szereztem az üzemanyag-tárolásról. Itt volt a Déli Hadseregcsoport bázisa, 43 millió literes kapacitással. Benzin, gázolaj, kenőanyag, kerozin. Az 1991-es csapatkivonás után megkeresett egy bajai vállalkozó, aki megvette a szintén szovjetek által hátrahagyott, kiürített mádi tárolót, s megbízott a beüzemelésével, újraindításával. Az se volt kicsi: 24 millió literes. Több tulajdonosváltás, német és magyar cégek beszállása, kiszállása után most ott tartunk, hogy ez a tároló száz százalékban az enyém. Közben egy ideig emellett vezérigazgatója voltam a vámosgyörki, 126 millió literes telephelynek is. Bértárolást vállalunk, a legnagyobb üzemanyag-forgalmazókkal szerződve. Vasúton érkezik a benzin és a gázolaj, s közúton szállítják tovább a kutakhoz.

– Mindez, gondolom, sok utazással, költözéssel járt, hisz Tolnától messze vannak ezek a települések…

– Persze, 1992-ben Tokajba költöztünk, amihez közel van Mád, 2002-ben pedig Gödöllőre, a vámosgyörki munka miatt. Máig sokat utazom, éves szinten kilencvenezer kilométert, de az inkább az egyházi tennivalókkal, az evangélium hirdetésével kapcsolatos.

– Hogyan lett egy gazdasági szemléletű, katonák között dolgozó fiatalemberből diakónus?

– Isten léte sosem volt kérdés számomra, de az, hogy egyházi szolgálatba álljak, csak később fogalmazódott meg bennem. Házasemberként pap már nem lehettem, csak nős diakónus. A teológiát Vácon végeztem el 2008-ban, és 2010-ben szentelt fel a váci püspök, Beer Miklós. Alapvetően ahhoz az egyházmegyéhez tartozom, de kértem, hogy máshol is szolgálhassak, amerre járok. Mádhoz közel van a Felvidék. Több ottani pappal vagyok baráti viszonyban, minden héten legalább egyszer átmegyek. Erdélybe havonta járok, Kárpátaljára is viszonylag gyakran. Igen jó a kapcsolatom a munkácsi püspökkel, Majnek Antallal, s az ő révén ismerkedtem meg a szomszéd egyházmegye élén álló lembergi érsekkel. Tőle hoztam két hajereklyét: egyet Tolnára, egyet a Gödöllő melletti Máriabesnyőre.

– Az üzemanyaggal kapcsolatos tennivalók mellett mennyi idő jut az oltár körüli tennivalókra?

– Sűrű az életem, de az időmet magam osztom be. Hétfőn elindulok Gödöllőről Mádra, és péntekig ott vagyok. Közben esténként olvasok, zenét hallgatok, vagy környékbeli illetve felvidéki plébánosokat látogatok meg. Szertartásokon is részt veszek az egész Kárpát-medencében. Láttam már el szolgálatot körülbelül harminc egyházmegyében. (Magyarországon tizenkét egyházmegye van.) Ismerősök felkérnek olyan feladatokra, amelyeket diakónus is végezhet. Körülbelül húsz párt eskettem, néhány személyt temettem és vagy száz gyereket kereszteltem már. Nekem öt gyerekem van és három unokám, akik közül kettőt már megkereszteltem, a harmadikat két hét múlva fogom.

– Hogyan lehet II. János Pál-ereklyékhez jutni?

– Természetesen nem olyan dolog ez, hogy valaki ír egy mailt, és rögvest küldenek neki. Megbízható emberek kaphatnak, akiktől biztos, hogy jó helyre kerül. Amikor a pápa beteg volt, a kórházban levettek tőle négy fiola vért. Később abból készültek a vérereklyék, melyekbe egy cseppnyi került. Ezt én a krakkói bíborostól, Stanislaw Dziwisztől kaptam, aki az elsőtitkára volt a szentatyának. Az enyém nemcsak rajtam segített. Kölcsönadtam egy szikláról leesett fiúnak, aki tizenöt métert zuhant, és annyira összeroncsolódott, hogy az orvosok lemondtak róla. Ma már jár. A hajereklyéhez a másodtitkár által jutottam, aki feltehetően hajnyíráskor gyűjtötte össze az egyházfő hajszálait. Így aztán sok ilyen ereklye van már világszerte. A tolnai az ötszázhatvanegyedik.

Vállalkozás és hit

Rózsa László 1961-ben született. Tolnán nőtt fel, a helyi gimnáziumban érettségizett, 1980-ban. Rövid ideig Szedresben és Értényben dolgozott, majd a tolnai szovjet laktanya tolmácsa lett 1985-től 1991-ig. A csapatkivonás óta, bértárolással foglalkozó, olajipari vállalkozások vezetőjeként tevékenykedik. Hithirdetőként, diakónusként is működik.