A magyar népzenét népszerűsíti, vakon

Fényeket még lát Szabó László. Úgynevezett fekete vak soha nem lesz, de folyamatosan romlik a szeme tízéves kora óta.

Akkor, 1961-ben próbálta ki, hogy milyen kormozott üveg nélkül megnézni a napfogyatkozást.

Vegyész akart lenni, de erről a látásprobléma miatt lemondott. Népművelés-könyvtár szakos diplomát szerzett. Egy ideig a nagymányoki művelődési házat vezette, majd 1977-ben Bonyhádra került módszertani előadónak. Ugyanabban az évben alapította meg feleségével, Terescsényi Katalinnal, Elmauer Józseffel és Kovács Gáborral a Szélkerék népzenei együttest.

Munkakörébe a járás kulturális intézményeinek látogatása és az azzal kapcsolatos adminisztráció elvégzése tartozott. Ezt 1993-ig, 42 éves koráig tudta csinálni. De mikor már a többlencsés távcsőszemüveg is kevésnek bizonyult az íráshoz, olvasáshoz, nyugdíjba vonult.

Újra olvasni csak a számítógépes képernyőolvasó programok elterjedésekor, 2002-től kezdett.

A zene viszont mindig megmaradt, örömet, kikapcsolódást, elfoglaltságot, társadalmi életet biztosítva. Hosszú ideig dobolt, dudán és gitáron is kiválóan játszik, de leginkább prímásként ismert. Az 1990-ben alapított Bartina zenekar tagja. Egyébként már kilencéves kora óta zenél, járt a bonyhádi zeneiskolába, megtanult kottát olvasni, játszott gimnáziumi és falusi beatzenekarokban, mígnem 1972-ben, Sebő Ferencék rádiós és tévés szereplései kapcsán rátalált a magyar népzenére, bekapcsolódott a táncházmozgalomba. Azt követően, 1974–től 1977-ig Devecseri Zoltánnal járták a környező településeket népdalokat előadva, hegedűkísérettel. Majd jött a Szélkerék ’90-ig, s utána a Bartina.

A táncházmozgalom, többek között Szabó Lászlónak is köszönhetően él és virul Bonyhádon. A júniusi évadzárón a bartinások is zenéltek. Jótékony célú volt a rendezvény: egy kárpátaljai zenésznek gyűjtöttek.

A vakság nyűgeire vonatkozó kérdésünkre azt mondta: – Néha elkáromkodom magam, ha belelépek egy árokba, egyébként nem tragikus – mondja. – Sokat segít a család, van egy vakvezető kutyám, és a beszélő számítógépnek, a beszélő okos- telefonnak is nagy hasznát veszem. A zenésztársakra mindig számíthatok a fellépések, az utazások során. A Bartinával már Ausztrália kivételével minden kontinensen megfordultunk.

Brácsára gyűjt a zenekar

A Bartina zenekar tagjai nemcsak játszák, hanem tanítják is a népzenét, például nyári táborokban. Esetenként határainkon túli magyar fiataloknak is. Szabó László tanítványa volt a kárpátaljai, akkor 16 éves Kovács Dániel, aki a BorzsaVári népi zenekar prímásaként vált ismertté két évvel ezelőtt. Abban az évben nyerték el a Fölszállott a páva népzenei vetélkedőn a legjobb határon túli előadónak járó díjat.

A fiatalember édesapja is zenész: Kovács Sándor brácsás. Most neki gyűjtöttek új hangszerre a bonyhádi táncházban.

Egy hangszerkészítő vállalta, hogy a 240 ezer forint értékű brácsát féláron megcsinálja. Tehát a bartinások célja 120 ezer forint összemuzsikálása és átutalása a kárpátaljai zenésztársnak.