Orsós Anna nevéhez fűződik a beás nyelv írásbelisége

Dr. Orsós Anna egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője vette át a Kakasdon rendezett megyenapi ünnepségen a roma nemzetiségi nívódíjat. Tolna megyei származású, pályája is itt indult, később az új kihívások és az új feladatok Pécsre szólították.

– Amikor 1992-ben megfogalmazódott a gondolat, hogy legyen a cigány fiatalok számára egy gimnázium, az elsők között kerestek meg a szervezők, így a négy alapító egyike, és az iskola tanára lehettem – mondja Dr. Orsós Anna. – A gimnáziumi munkám mellett párhuzamosan a Pécsi Tudományegyetem Romológiai és Nevelésszociológiai Tanszékén is vállaltam feladatokat, 2002 óta pedig itt vagyok főállású dolgozó. Természetesen nem szakadt meg a kapcsolatom a gimnáziummal most sem. Gyakran járok vissza a rendezvényeikre.

Mint elmondta, a gimnázium alapításakor kerültek szembe azzal a problémával, hogy a beás nyelvnek nincs írásbelisége. Vagy most sem lenne, vagy sokkal később alakult volna ki, amennyiben nem vállalja magára, hogy felkeresi a beás nyelvű közösségeket, meséket, dalokat gyűjt. Ennek a gyűjtésnek az alapján alkotta meg később a beás nyelvtant, és vetette meg az írásbeliség alapjait, amelyet azóta folyamatosan fejleszt.

Ha lehet rangsorolni, a nyelvtanítás mellett talán a fordítást tartja a legizgalmasabbnak és a legnagyobb kihívásnak. Beás nyelvre fordította többek között a János Vitézt, hallgatóival a nyelvismeret elmélyítésének érdekében szívesen végeztet versfordítási gyakorlatokat.

Dr. Orsós Anna mind szakmai, mind vezetői munkájában a legtöbbre törekszik, így nem sok ideje marad másra. Szerencsésnek mondhatja magát, mert az ő esetében a munka és a hobbi egy és ugyanaz. A munkájában a legjelentősebbnek a fordítást tartja, jelenleg éppen óvodáskorú gyermekeknek való mondókákat fordít beás nyelvre. Szabadidejét gyermekei és unokája társaságában tölti.

Változatos szakmai életút

Dr. Orsós Anna Szekszárdon született 1963-ban. A Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán 1985-ben szerzett diplomát, majd a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarán pedagógia szakos középiskolai tanár végzettséget szerzett. Bonyhádon a Széchenyi István Általános Iskolában kezdett tanítani, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban folytatta pályafutását. A pécsi Gandhi Gimnázium egyik alapítója, 1994-től tanára. 2002-től az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. 2002-től 2011-ig a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, 2011-től habitált egyetemi docensként a tanszék vezetője.

2003-ban Solt Ottília-díjat, 2006-ban pedig Pro Renovanda Cultura Hungariae Trefort Ágoston közoktatási díjat kapott. 2007-ben a Baranya Megyei Cigány Önkormányzat díját, 2008-ban a Baranya Megyei Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért díjat, 2011-ben a Baranya Megyei Cigány Önkormányzat Elismerő Oklevelét, 2012-ben pedig a Nemzetiségekért díjat, 2015-ben a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat, 2017-ben a Faluhelyi Ferenc díjat vehette át. Elismeréseinek listája az idén a megyei nemzetiségi nívódíjjal gyarapodott.