Szulejmán Kutatócsoport

2018.09.02. 16:00

Szulejmán szultán nyomában

A mohácsi csata és a tömegsírok helyének beazonosításán dolgoznak a Szulejmán Kutatócsoport tagjai. Már eddig is értek el részeredményeket, egyes korábban gondolt csatahelyszínek kizárásában nagyot léptek előre. Sikerült beazonosítaniuk a csata oszmán győzelmi emlékművének helyét a régi eszéki-budai hadiút mentén.

Ihárosi Ibolya

Mint arról 2013 óta többször beszámoltunk, a Szulejmán Kutatócsoport több éve folyó munka során a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen beazonosította és feltárta azt az oszmán kori zarándokvárost, amely Szulejmán szultán sírkápolnáját, a mellette álló dzsámit és derviskolostort is magában foglalta. A Tolna megyei kötődésű Dr. Pap Norbert (PTE), az MTA doktora és kollégája, a szekszárdi születésű Dr. Kitanics Máté, Ph.D, az MTA tudományos munkatársa ezzel párhuzamosan már egy másik hasonlóan izgalmas feladaton, a mohácsi csatahely és a tömegsírok beazonosításán dolgozik.

– Bár Szigetváron és Turbékon is számos feladatunk van még, én mindig keresem az újabb kihívásokat – válaszolta Pap professzor a Mohács Kutatócsoport egyik vezetőjeként arra, hogy mi indokolja a mohácsi kutatásokat, s miért kezdtek újabb vállalkozásba. – A mohácsi csata ötszázadik évfordulója 2026-ban lesz, országos megemlékezésekkel és emlékezetpolitikai vitákkal. Bár az még nyolc év, de időben fel kell készülni egy ilyen fontos, a magyar nemzet szempontjából sorsfordító esemény kerek évfordulójára való megemlékezésre, amely várhatóan a teljes évet kitölti majd. Kapóra jött 2017-ben a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Kiválósági Együttműködési Program pályázata. Ezt elnyertük, így százhúszmillió forintból három évig gazdálkodva tudunk történeti, történeti földrajzi, néprajzi, irodalom- és zenetudományi vizsgálatokat folytatni. A közönség pedig az évforduló közeledtével újabb eredményeket vár. A laikus érdeklődőket érthető módon az ütközet és ezzel együtt a tömegsírok pontos helye érdekli a legjobban. Az általam vezetett geográfus-történészekből álló csapat éppen ezekben a kérdéseken próbál áttörést elérni jórészt azokkal a módszerekkel, amelyeket már Szulejmán sírjának a beazonosításánál is használtunk.

– Valójában nem tudjuk a csata pontos helyét, ugyanis számos hipotézis létezik erre – folytatta Dr. Pap Norbert. – Ezek egymásnak gyakran ellentmondva, Mohács közvetlen közelétől egészen a ma Horvátországhoz tartozó baranyai részekig több helyen jelölik meg az 1526. évi összecsapást. A mi feladatunk, hogy ebben megpróbáljunk rendet vágni. Elvégezzük Mohácsnak és tágabb környezetének a tájrekonstrukcióját. Ez azért fontos, mert a 16. században a táj másként nézett ki mint ma. Elkészítjük a korabeli úthálózatot, rekonstruáljuk, hogy hol volt akkoriban erdő, szántó, milyen volt a Mohács környéki terület vízrajza, településhálózata. Ha ezt mind megtettük, akkor egyes eddig gondolt csatahelyszíneket ki tudunk zárni. A végén pedig remélhetőleg le tudjuk szűkíteni a területet, és meg tudjuk mondani, hol zajlott le pontosan az ütközet. Ez pedig lehetőséget ad a további tömegsírok beazonosítására is.

– Mi pontosan a feladata ebben a projektben, mennyiben más ez a kutatás, mint a Szulejmán sírjával kapcsolatos vizsgálatok? – kérdeztük dr. Kitanics Mátét.

– A két kutatás sok mindenben hasonlít egymásra. Ahogy Pap professzor is említette, jól bevált módszerekkel dolgozunk. 16–18. századi forrásokat és térképeket kutatunk fel és elemzünk, a néphagyomány lenyomatait vizsgáljuk vagy éppen légifotókat elemzünk. Ami pedig ennél is fontosabb, folyamatosan járjuk a terepet, ahogy Szigetváron is. Megpróbáljuk úgy megismerni Mohácsot és környékét, hogy valamennyi dűlő, némi túlzással az utolsó fűszál nevét is tudjuk. Így lehet esélyünk ugyanis csak arra, hogy a levéltári és múzeumi információkat a térben is el tudjuk helyezni. A csapatmunkát itt, ahogy korábban is, én leginkább a magyar, latin, német és déli szláv nyelvű dokumentumok, térképek összegyűjtésével és értelmezésével tudom segíteni.

A kutatás még csak egy éve zajlik, azonban a mohácsi csata földrajzi környezetének vizsgálata terén már jelentős előrehaladást értek el. Dr. Kitanis Máté elmondta, hogy egyes korábban gondolt csatahelyszínek kizárásában nagyot léptek előre. Másrészt sikerült beazonosítaniuk a csata oszmán győzelmi emlékművének helyét a régi eszéki-budai hadiút mentén. Itt a később Törökdombnak nevezett helyen ugyanis Hasszán budai beglerbég 1630 körül fából egy kioszkot építtetett, mellé pedig kutat ásatott. Érdekes, hogy eddigi információik szerint a visszafoglaló háborúk után ezen a helyen úgy tűnik egy kis kápolna is működött, jelezve a hely keresztények általi szimbolikus visszafoglalását.

Minderről egyébként pár napja jelent meg közös tanulmányuk, „A mohácsi Törökdomb” címmel a Történelmi Szemle legújabb számában. A vizsgálatok egészen 2020 nyaráig tartanak, és azt remélik, hogy a kutatócsoport már a 2019-es évben újabb tudományos sikerekkel szolgálhat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában