A túlszaporodott medúzákat az éhes ember gyérítheti meg

Angler Kinga Pakson, a Harmadik Kor Egyeteme őszi szemeszterén tartott előadást a szerteágazó témakörről. A PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának oktatója elmondta, hogy mint anya, magától értetődően személy szerint is felelősséget érez gyermekeiért.

– Egyre nagyobb az ellentmondás az egészséges táplálkozás iránti jogos igény, illetve a Föld, mint táplálékot nyújtó bolygó súlyos gondjai között – mondta az előadó. – Például a népességrobbanás miatt kérdésessé vált az erőforrások megőrzésének, a fenntartható gazdálkodásnak a lehetősége. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy a legnagyobb energiafogyasztás az élelmiszerek előállításakor keletkezik, ráadásul a folyamat jelentős környezetszennyezéssel, környezetkárosítással jár. Ennek elszomorító példáival immár rendszeresen találkozhatunk: megbomlott a klíma-egyensúly, terméketlenné váltak a földek, kiüresedtek az erdők, elfertőződtek a vizek. Az elmúlt negyven évben mintegy hatvan százalékkal csökkent az esőerdők állatfajainak egyedsűrűsége. Eközben közel nyolcmilliárd ember népesíti be a Földet.

A megnövekedett népesség, logikus módon, megnövekedett élelmiszerigényt gerjeszt. A városiasodás miatt növekszik a beépítettség, ezzel párhuzamosan csökken az élelmiszer-előállításra alkalmas terület. Válaszul az ember újabb erdőrészeket von művelés alá, de ez csak növeli a bajt. Hiszen az erdők kiirtásával csökken a légkörbe jutó széndioxid megkötésére alkalmas felület, ez növeli az üvegházhatást, aminek következtében szárazság köszönt be az addig csapadékos vidékekre is, elolvadhatnak a jégsapkák, megemelkedhet a tenger szintje, így több tízmillió ember és állat lakhelye, mezőgazdasági terület kerülhet víz alá.

– Teréz anya állapította meg annak idején: „éhínség nem azért van a Földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk jóllakatni a gazdagokat” – folytatta Angler Kinga. – Ez azt jelenti, hogy a világnak van egy olyan része, ahol jelentős mértékű a túlfogyasztás és ezzel együtt az élelmiszer-pazarlás. A legfejlettebb országokról, Nyugat–Európáról és főképpen Észak–Amerikáról van szó, az itt kidobott ennivalóval gond nélkül lehetne táplálni a Föld mintegy kilencszáz milliónyi éhezőjét. Bármennyire is meglepő, globálisan tehát van elegendő élelmiszer, melynek azonban megdöbbentően egyenlőtlen a területi eloszlása.

Mely megoldások biztatnak bennünket újabb és minél egészségesebb élelmiszerforrások megnyitásával? Az előadó szerint sokkal nagyobb szerepet kellene kapniuk a helyi kistermelőknek, melyek tagjai, a tudományos eredmények hasznosítása, a környezettudatosság folyamatos erősítése és kellő központi támogatás mellett képesek lennének széles kör számára friss és tápanyagokban dús, szezonális termékekkel szolgálni. Ez a bizalomra is építő hálózat összetartó közösséget kovácsolna, és ennek szociális szempontból is haszna lenne. Biztatónak tűnik az alga minél szélesebb körű alkalmazása: teljesértékű fehérjeforrás, kiemelkedően sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és igen tápláló.

Különösnek tűnhet, de medúza is kerülhet az asztalunkra. Ez a tengeri csalánozó a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, az elsavasodás és a túlhalászat miatt mértéktelenül elszaporodott. Nagy előnye, hogy egyetlen csepp zsírt sem tartalmaz, viszont annál több magnéziumot, foszfort, vasat és szelént, az emberi szervezet számára megfelelően. A magyar ízlésnek jól megfelelne a kobia nevű halfajta, mely mifelénk fekete lazac néven ismert. A zárt körülmények között is jól tenyészthető uszonyos egy év alatt akár hetven kilogrammosra is megnőhet, húsa semleges ízű és tápláló. A jövő ételeinek egy része már laboratóriumi körülmények között készül: a szintetikus hús, a mesterséges tej és tojás kereskedelmi forgalomba hozatala is egyre valóságosabbnak tűnik.

A végére maradt a magyar ízlés számára legbizarrabb, de távlatilag megkerülhetetlen élelmiszerforrás: az ízeltlábúak. A Távol-Keleten, a trópusi Afrikában, valamint Latin-Amerikában, tehát a Föld nagyobbik részén mindennapi étel, sőt, adott esetben csemege. – Mintegy kétezer ehető rovarfajról van tudomásunk, a hangyáktól a termeszeken és a darazsakon át a sáskáig – sorolta Angler Kinga. – Magyarországon jelenleg tilos a rovar vagy a rovar alapú élelmiszer forgalmazása. Csak színező anyagként engedélyezett. Európa számos országában azonban már kedvelt ételek készülnek például tücsöklisztből vagy valamely lárvából. Egyébként léteznek ízeltlábúak, melyek számunkra, magyarok számára is ínyencfalatoknak számítanak: úgy mint a rák vagy a homár.

Az árok partjáról is beszerezhetünk ennivalót

Angler Kinga arra is felhívta a figyelmet, hogy célszerű lenne visszatérni a minél szélesebb körű zöldség- és gyümölcsfogyasztásra. A sok hús ugyanis tömegeket érintő civilizációs betegségeket is okozhat. Az úgynevezett superfood-ok – szuper élelmek – koncentráltan tartalmazzák azokat a vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb hasznos vegyületeket, amelyek hozzásegíthetik szervezetünket a tökéletes egészséghez. Ezekből hazánkban is van bőven: idetartozik például a bab, a brokkoli, a cékla, a karfiol, a kelbimbó, a lila káposzta, a spárga, a zöldbab és a zöldborsó. Mind jobban előtérbe kerülhetnek a vadon termő gombák, zöldségek, gyümölcsök, ismert a medvehagyma karrierje. Számos árokparti növény is ehető: a hagymaszagú kányazsombor aromás fűszerként ételízesítő, a kövér porcsin és a pitypang friss levele salátának és főzeléknek egyaránt megfelelő, az ibolyavirág leveleiből ízletes saláta készíthető. Ezek megfelelnek a magyar hagyományoknak, ízlésnek és kultúrának.