Iránytű kell a gyereknek

A szakemberek szerint hatéves korunkig mindent megtanulunk, ami szükséges egy emberi élethez, és ezeket alkalmazzuk kamaszkorunkban és felnőtt életünk során – mondta lapunknak Botos Jánosné nyugdíjas óvoda-, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, hozzátéve, hogy legyen szó akár az evőeszköz használatának megtanulásáról vagy fogmosásról, azoknak az egyéni technikái a felnőtt korban is öntudatlanul visszaköszönnek. Ezért a kisgyermekkorban nagy a szülők felelőssége, hiszen a gyerek életében az első szocializációs színtér a család, és nem mindegy, hogyan alakul itt a sorsa. Tapasztalatai szerint sok esetben olyan tévhitek, hitrendszerek között élnek a fiatal szülők, amelyek a saját életüket is megnehezítik, ha nincs erről tudomásuk, korrekt ismeretük.

– Az egyik ilyen tévhit vagy rossz gyakorlat, hogy mikor a szülő látja, hogy hiába próbálja nevelni a gyerekét – például a megfelelő étkezésre –, akkor egy idő után ráhagyja, elfogy a türelme, és nem áll ki többet amellett a nevelési elv mellett, amelyet egyszer már eldöntött, elfogadott. Ilyen esetekben egyrészt az a probléma, hogy átadja a gyereknek az irányítást. Ezzel terhet tesz rá, majd a gyerekkel együtt bizonytalanná válik. Ezek után elkezdődik köztük egy olyan sajátos emberi „játszma”, amely akár a legnegatívabb végkifejletekig is elmehet – mondta lapunknak Botos Jánosné. A pedagógus szerint épp ezek miatt érdemes az értelmes korlátokat és szabályokat minden korosztályú gyereknek felállítani, mert ezek olyan kapaszkodók, amelyek segítik őket a tájékozódásban. Ahogy érzi a szülő, hogy a gyerekének már szűknek mutatkoznak a szabályok, akkor közösen megbeszélve vele, változtatni kell.

Három évvel ezelőtt a Mentálhigiénés Műhely Brunszvik Teréz Nyugdíjas Óvodapedagógus Köre elindította a „Beszéljük meg!” szolgáltatását, amely segítségnyújtást ad a sikeresebb gyermekneveléshez a 3–7 éves korosztálynál, ám tavaly például egyáltalán nem volt érdeklődés Szekszárdon. Pedig a másfél-három évesek dackorszaka után az ő fejlődésük és nevelési helyzeteik a legfontosabbak. Jellemző rájuk az önállósági törekvés, érzelemvezéreltség, ezért jelenik meg a makacsság, hogy tiltakoznak bizonyos dolgok iránt. Például nem akarják meghallani, amikor szüleik fürödni hívják őket. Fontos, hogy helyes, megfelelő reakciókat kapjanak ilyen helyzetekben a felnőttektől, hogy a későbbi életükre ez ne legyen negatív kihatással.

Már a pici gyereket is konfliktuskezelésre kell tanítani

A legtöbb szülő a pici gyerekeik nevelőivel már a bölcsődében nem hajlandó együtt működni, és konfliktus esetén azonnal új helyet keresnek kisgyerekeik számára. Mindez azonban nem szerencsés. Botos Jánosné szerint a szülőnek lehetőséget kell adni a gyereke számára, hogy meg tudja oldani a problémáit, és együtt kell tudnia működnie a nevelőjével. Ha ez sikerült, a gyerek felnőttként jól szocializálttá válik. Azok a felnőttek, akik a munkahelyeiken kerülik a nehezebben kezelhető munkatársakat, majdnem száz százalékos valószínűséggel hat éves korukig nem találkoztak ilyen típusú emberrel, emiatt nincs megoldási lehetőségük, amelyet alkalmazni tudnának felnőtt korukban.