Felavatták a hétállomásos német nemzetiségi tanösvényt

Elkészült a hatodik, magyarországi német tematikus út Bátaszéken. Eddig Sombereken (Baranya megye), Pilisszentivánon (Pest megye), Fekeden (Baranya megye), Tarjánban (Komárom-Esztergom megye) és Mecseknádasdon (Baranya megye) volt hasonló. Az ünnep alkalmából számos helyi lakos és meghívott vendég gyűlt össze, köztük dr. Hochmann András, az Osztrák Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a bátaszéki származású dr. Gerner Zsuzsanna, a Németországi Szövetségi Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) magasrangú képviselői, valamint a magyarországi német oktatási intézmények és média munkatársai, köztük a szintén bátaszéki származású dr. Gerner Éva, az Unser Bildschrim német nemzetiségi televíziós magazin szerkesztője.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzat nevében dr. Józan-Jilling Mihály szociális ügyekért felelős tanácsnok köszöntötte a jelenlévőket, mint mondta, magyarországi németként és Tolna megyeiként is nagyon büszke erre a teljesítményre. – Ha itt körülnézünk, minden az őseink kézlenyomatát hordozza. Kívánom, hogy az új tanösvény a város büszkesége és látványossága legyen! – mondta. Ezután kifejezte köszönetét a bátaszéki projekt vezetőinek, Wittendorfer Ildikónak, Gombkötőné Kemény Krisztinának, Kardos Gábornak és munkatársaiknak, valamint dr. Gerner Zsuzsannának és dr. Gerner Évának, akik szakértőkként vettek részt a munkában.

A csapatmunka egyik érintett tagja volt Wittendorfer Ildikó pedagógus is, aki kérdésünkre elmondta, tavaly nyár elején adták be a – már elkészített – pályázatot a Bátaszéki Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával, de a munkájukat aktívan segítette a Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület, valamint a város önkormányzata is. Rengeteg téma közül választották ki azt a hét állomást, ami a pályázatukban is szerepelt. Olyan témaköröket emeltek ki, amelyek a helyi németség életét bemutatják be, és egyúttal megfeleltek mottójuknak: „városias életmód, vidéki idill”. Wittendorfer Ildikó elmondta, neki személy szerint a kettes és a hetes állomás a kedvence, az előbbin az ősök vallását és a Szűz Mária tiszteletét mutatják be, megemlítve a Mária-kápolnát és a templomot is. A hetes állomás pedig a Törökországból Törökországba címet viseli. Ezen a tablón nagyon sok személyes érintettsége van a családnak, hiszen a nagymama több fotón is látható.

A tanösvényre készülődés során nagyon sok írásos anyagot, tudományos füzetet olvastak át, és sok idős, leszármazottal beszélgettek.

Érzelmi kötődés Bátaszékhez

– Elődeink sorában számos német származású, német anyanyelvű bátaszéki van, ezért részemről, részünkről magától értetődő az érzelmi kötődés a városhoz – osztotta meg családtörténetének részleteit dr. Gerner Éva. Hozzátette, Szekszárdon született, de tizenegy éves koráig Bátaszéken élt, és szívesen emlékszik vissza erre az időszakra. Húga, dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetének vezetője ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, a tanösvény kezdeményezői azon fáradoztak, hogy a helyiek és az idelátogatók minél több Bátaszékkel kapcsolatos ismerettel gazdagodhassanak. A tanösvény mind a hét állomása nagyon értékes ismereteket tartalmaz.

A városias falu, falusias város

A tanösvény hét állomásán különféleképp elevenedik meg a „városias falunak, falusias városnak” nevezett Bátaszék Janus-arcúsága, azaz kettőssége. A látogatók számos érdekességet tudhatnak meg a helyi Mária-kultuszról, a pezsgő egyesületi életről, korábbi elnéptelenedett külterületekről, a városias hangulat- és életérzésről, a szódavízkészítésről, sőt, az is kiderül, miért mondható el egykori helyi iparosok tucatjairól, hogy „Törökországból” Törökországba mentek dolgozni. A bátaszéki német tanösvény mindenképp megér egy látogatást. A magyarországi német tanösvények sora pedig folyamatosan bővül: hamarosan további hasonló tematikus útvonalakat adnak át.