Elpazaroljuk a Földet a túlfogyasztással

A túlfogyasztás azt jelenti, hogy ma a világ népességének nyolcvan százaléka olyan országban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Nagyjából úgy él az emberiség, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésére. Baka György, a szekszárdi Zöldtárs Alapítvány elnöke elmondta, jelentős változást ők sem tapasztaltak, noha tizenöt éve igyekeznek hasznos tanácsokkal segíteni az embereket annak érdekében, hogy kicsit tudatosabban éljenek, gondolkodjanak.

Az egyik fontos üzenetük arra vonatkozik, miként kerülhető el a pazarló vásárlás. Baka György azt javasolja, mielőtt valaki úgy dönt, hogy elindul a boltba, készítsen otthon egy listát arról, amire biztosan szüksége van, és kizárólag ez alapján tegye a termékeket a kosarába. Ha ugyanis a gyanútlan vevő ad-hoc jelleggel – megadva magát a bevásárlóközpontok marketingfogásainak – veszi le a polcokról azokat a termékeket, amelyek megtetszenek neki, az biztosan túlköltekezéshez vezet. A nagy üzletek előtt elhelyezett frissen sült termékek, sütemények illata ráadásul beindítja a vásárlók pavlovi reflexét. Akik éhesen mennek vásárolni, és az illatokat megérzik, azok akár harminc-negyven százalékkal több élelmiszert vásárolnak, mint tervezték. Ezek jelentős része nem is fogy el, a szavatossági idő lejárta után egyszerűen a szemetesben landol.

Baka György elmondta, nemcsak élelmiszerből hajlamos az ember felesleges mennyiséget vásárolni. Az alaposan kidolgozott reklámfogások, az árucsomagolások, termék összevonások, az áruk elhelyezése, az akciók, az üzletek átrendezése mind-mind arról szólnak, hogy a fogyasztó még többet költsön.

A vásárlásokhoz érdemes inkább vászonszatyrot használni – tette hozzá Baka György. Száz-kétszáz reklámszatyrot helyettesít, így nemcsak környezetbarát, de havonta több száz forintot lehet spórolni vele. Végül kiemelte, nyáron nagyon sokan vesznek mérhetetlen mennyiségű ásványvizet, pedig például a szekszárdi csapvíz a boltokban elérhető ásványvizek 95 százalékánál jobb minőségű. A magyar ivóvíz minősége egyébként az ország közel háromezer településén ugyanilyen jó, ráadásul naponta vizsgálják mintavételekkel.

A legtöbb energia fűtésre, hűtésre megy el

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint a közvetlen energia legnagyobb felhasználója a lakosság Magyarországon. A lakosság évenkénti energiafogyasztása pedig elsősorban a téli időjárás függvényében ingadozik. 2015-től évente – mérséklődő ütemben ugyan –, de nőtt. 2017-ben például a lakosság 263 petajoule energiát fogyasztott el, a 2016. évinél 2,2 százalékkal többet. A háztartások a rendelkezésre álló energia hetvennégy százalékát fűtésre, illetve hűtésre, tizenkét százalékát meleg víz előállítására, 9,4 százalékát világításra és elektromos készülékek használatára, a fennmaradó a fennmaradó 4,5 százalékát pedig főzésre fordították.

A motorizáció fejlődése és a szállítási teljesítmény fokozódása következtében a közlekedés a második legnagyobb energiafogyasztóvá vált. A szektor energiaigénye 2017-ben 4,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezáltal a rendelkezésre álló energia negyedét használta fel.

Magyarország villamosenergia-termelése 2015 óta bővül, 2017-ben három százalékkal több volt, mint 2016-ban. Áramtermelésünk közel felét a paksi atomerőmű fedezte, 24 százalékát földgázból, 16 százalékát szénből állítottuk elő. A hazai áramtermelés nem tudja kielégíteni a növekvő belföldi szükségletet, ezért a behozatal aránya egyre inkább növekszik. 2017-ben az import (19,8 TWh) egytizedével haladta meg az egy évvel korábbit.