Még az idén befejeződik a Szigetvár melletti zarándoktelepülés feltárása

Helyszíni sajtóbejáráson mutatta be a kutatócsoport a feltárás eredményeit csütörtökön. A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Év végére lezárul a régészeti és földtudományi módszerekkel zajló, 2013-ban kezdődött kutatási folyamat. Ezért is nagy jelentőségű a napokban előkerült újabb épületrész, amely az utolsó volt, amit kerestünk, de végre sikerült a nyomára bukkanni, mondta el Dr. Pap Norbert egyetemi tanár, a kutatás szakmai vezetője.

Ez alkalom arra, hogy a geográfus professzor, és munkatársa, a szekszárdi születésű Dr. Kitanics Máté történész segítségével áttekintsük a zarándoktelepülés feltárásának érdekesebb momentumait. Az idők folyamán változó összetételű kutatócsoportban az ő feladata volt a 17-18. századi magyar, német, latin és horvát források, illetve térképek felkutatása, elemzése. Ezek és a geoinformatikai modellezés eredményei arra mutattak, hogy Szulejmán szultán türbéjét, és az azt körülvevő erőd helyét a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen kell keresni. Itt 2013-ban terepbejáráson azonosították be azt a 3-4 hektár kiterjedésű oszmán kori rommezőt, amelynek központi részén a 2014-ben végzett talajradaros kutatások három nagyméretű, Mekkára tájolt épület alapjait mutatták ki.

2015 őszén a három épületből álló komplexum legkisebb elemének feltárása történt meg. Ennek során kirajzolódott egy négyzetes alaprajzú, előcsarnokon keresztül megközelíthető, kőlapokkal burkolt építmény. A szerencsés módon fennmaradt és feltárt építőelemek Szulejmán szultán isztambuli mauzóleumának díszítéseire hasonlítottak. Az ásatás végeztével minden jel arra mutatott, hogy a magyar és török kutatók által is birodalmi, szultáni épületként meghatározott építmény Szulejmán szultán síremléke. A feltárást követően elvégzett kiegészítő felmérés során, a sírtól északnyugatra egy dzsámi alapjaira bukkantak, amelynek ásatására 2016. május-júliusban került sor. Szintén ekkor történt meg a sírkomplexumot védő palánkvár mintegy 5 méter széles és 2,6 méter mély árkának az azonosítása. A vizsgálatok szerint egykor ennek a belső oldalához kapcsolódott a palánkfal, amelyet többször megújítottak. A török kori település pusztulása után betemetett árokból vett talajminták alapján Szigetvár mellett egyedi, keleti jellegű növénykultúrát honosítottak meg a hódítók. Az eddigi adatok alapján a turbéki a legjelentősebb oszmán kori környezettörténeti leletanyag a Kárpát-medencében.

Az idei szezonban a 2017-es munkát folytatták a derviskolostor feltárásával, amelynek az elmúlt hetekben a déli szárnyát ásták ki. 1664 nyarán, amikor Evlia Cselebi meglátogatta a helyet, beszámolt az építkezésekről. Ekkor épült ez a rész, amely a vizsgálatok szerint a vendégek elszállásolására szolgált a türbe közelében. Az ismert legjelentősebb vendég Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban jött el a sírhelyhez, útban Bécs ostroma felé. A napokban újabb épület nyomaira bukkantak a kutatók, azon a helyen, ahol Esterházy Pál 1664-ben berajzolta alaprajzába a katonai kaszárnyát. Ezzel a centrumterületen mind a négy, a forrásokban szereplő építmény előkerült.

Az évek folyamán változó nagyságú és összetételű kutatócsoport munkája előbb keltett nemzetközi érdeklődést, s csak később vált itthon is ismertté. Érdekesség, hogy pár évvel ezelőtt meglátogatták a feltárást Szulejmán szultán leszármazottai is, öt oszmán-török hercegnő. A feltárás folyamatáról számos kiadvány, film és egy 300 oldalas gazdagon illusztrált könyv is készült.

Kulturális és turisztikai központ lesz a feltárt terület

A magyar kormány 2017-ben kormányhatározatot fogadott el a feltárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről, egyúttal 2019 végéig gondoskodott a lelőhely tudományos kutatásának, régészeti feltárásának folytatásáról. Dr. Hóvári János nagykövet, a turbéki kormányhatározat koordinátora, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára a csütörtöki sajtóbejáráson elmondta, a turbéki kutatásokat az állam továbbra is kiemelt ügyként kezeli, és már folynak a területtel kapcsolatos kulturális és turisztikai tervezések. Dr. Pap Norbert a sírkomplexum jövőjére vonatkozóan kiemelte: „A következő évtizedben reményeink szerint már egy európai jellegű, és nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központ is létrejöhet az ország egyik legszegényebb és legelmaradottabb térségében.