Brinyó néven ismert a védett láperdő

A Dunaszentgyörgyi-láperdőt 2012. március elsejétől nyilvánították természetvédelmi területté, így a 332 hektáros egykori dunai ártér országos védettséget élvez. A Brinyó néven is ismert terület pedig akár a megye hét csodája közé is bekerülhet, szerepel ugyanis a Tolnai Népújság és a Teol.hu azon listáján, amelyből olvasóink választhatják ki a számukra legkedvesebbeket. Erre már csak augusztus 30-ig van lehetőség. ITT lehet szavazni.

A láperdő Dunaszentgyörgy és Paks között, a Dunától nyugatra, egy több száz éve elhagyott mederben alakult ki, és a mentesített ártéren zajló intenzív mezőgazdaság sem tudta felszámolni. Ez a meder egykor Paks alatt szakadt ki a Dunából, két jól felismerhető kanyarulatával alámosva a jobb parti Mezőföldet. Közvetlenül a magaspart alatt haladva Fadd fölött torkollott vissza a Dunába. Számtalan fok ágazott ki belőle, melyek élő kapcsolatot jelentettek a főággal, egészen a Duna szabályozásáig – írták a Dunai Szigetek ismeretterjesztő honlapon.

A természetvédelmi terület a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik, így az oldalon az általuk kiadott indoklás alapján ismertetik Brinyó értékeit. Mint írják, a Dunaszentgyörgyi-láperdő a Dunamenti-síkság Sárköz kistájához tartozik. A folyószabályozás előtt itt az év nagy részében igazi mocsári, vízi világ volt. A kiterjedt ártéri erdők mai maradványa a Dunaszentgyörgyi-láperdő, amely a különböző élőhelyek – erdő, ligeterdő, facsoport, fasor, rét, legelő – mozaikjaival komplex táji értékkel rendelkezik.

A számos élőhelytípus a civilizációs hatások ellenére is megőrizte a rájuk jellemző növény- és állatvilágot. Számos védett növényfajt jegyeztek fel itt. Ezek közé tartozik a kisfészkű aszat, a békaliliom, a tőzegpáfrány, a nyári tőzike, a gyíkpohár, a konkoly és a mocsári lednek. Kétéltűek – például dunai tarajos gőte, barna ásóbéka, mocsári béka, zöld varangy –, hüllők – köztük rézsikló, mocsári teknős, fürge gyík, zöld gyík – és madárfajok – kerecsensólyom, rétisas, haris, fekete gólya – is élnek a területen. Jelentősége abban rejlik, hogy a hasonló élőhelyek legtöbbje napjainkra eltűnt, a meglevők pedig egyre inkább elszigetelődnek egymástól.

A szavazás állása

Molyhos tölgy 1634

Tengelici rétek pókbangóval 514

Bátai mélygödör 492

Bogyiszlói őstölgyes 322

Szálkai-tó 231

Németkéri látóhegy 198

Oláhvölgyi törpemandulás 181