paks II.

2019.11.18. 20:00

Tolódhat a törlesztés végső határideje

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága ma esti ülésén meghallgatta Süli Jánost, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert, aki az elmúlt időszakban tett előrelépésekről számolt be.

Hanol Erzsébet

Budapest, 2019. november 18. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke (k), Süli János, a Paksi Atomerõmû két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelõs tárca nélküli miniszter (j) és Mittler István kommunikációs igazgató (b) az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén 2019. november 18-án. MTI/Bruzák Noémi

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

– Biztonságos, működőképes, korszerű atomerőműre van szükség – hangsúlyozta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés Gazdasági bizottságának hétfői ülésén. A miniszter beszámolt azokról a fejleményekről, amelyek a bizottság tavalyi Pakson tartott kihelyezett ülése óta történtek. Elmondta, hogy idén nyáron elkezdődött Paks II. első felvonulási épületeinek kivitelezése. Fontos mérföldkő, hogy a fővállalkozó Roszatom októberben átadta az új blokkok műszaki tervét, amely a létesítési engedélykérelemhez szükséges. Ezt jövő nyáron szeretnék benyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely nemzetközi szakértők bevonásával értékeli a dokumentációt. A hivatalnak a kérelem elbírálására tizenöt hónap áll majd rendelkezésére. Süli János hozzátette: nem a határidő a legfontosabb, hanem hogy kellően megalapozott terv készüljön, amelyet engedélyez a hatóság, Utána pedig olyan atomerőmű épül, amely hatvan éven keresztül időjárástól függetlenül, biztonságosan előállítható, olcsó áramot biztosít a lakosság számára és az ipar versenyképességéhez.

A miniszter arról is beszélt, hogy módosítani kell a pénzügyi szerződést. Mint mondta, az európai bizottsági vizsgálat huszonkét hónapot vett igénybe, ez idő alatt nem tudtak haladni, és a magyar, valamint az uniós előírásoknak való megfelelés miatt voltak áttervezések. Magyarország a végtörlesztés határidejét szeretné kitolni, ennek értelmében a magyar állam nem 2026-ban kezdené a 10 milliárd eurós hitel törlesztőrészletének és a kamatának a visszafizetését, hanem akkor, amikor a blokkokat üzembe helyezték. Ezzel együtt a beruházás befejezésének határideje is módosulna. A miniszter elmondta, hogy az orosz fél partner ebben, Paks II. pénzügyi szerződésének módosítása pedig hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet.

A miniszter kiemelte, hogy több mint négyszáz engedélyt már megkapott a projekt, köztük a környezetvédelmi és a telephelyengedélyt. Összességében pedig mintegy hatezer engedély szükséges. Ezeket folyamatában szerzik meg, ami egyben garanciát is jelent. Ennek kapcsán Süli János elmondta, hogy nemzetközi együttműködésben épül meg a két új blokk. Az irányítástechnikai tender nyertese a francia-német Framatome-Siemens konzorcium, a turbinákat pedig az amerikai-francia General Electric-Alstom gyártja. A primer kör az orosz fél kompetenciája.

Az atomerőmű bővítés szükségességét jelezve Süli János arra is kitért, hogy egyre nő az energiaigény és hazánkban az elektromos áramnak átlagosan a 32 százaléka importból származik, de volt olyan nap is, amikor elérte az 54 százalékot. Tavaly a Paksi Atomerőmű átlagos kihasználtsága megközelítette a 90 százalékot, ezzel szemben a szélerőműveké alig valamivel több mint 20, míg a naperőműveké 15 százalék körül alakult.

Egyéb erőművekről is gondoskodni kell

Süli János a beszámoló után a bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt. Elmondta például, hogy nem tartja szükségesnek a népszavazást Paks II-ről, mert 2009-ben az Országgyűlés szinte egyhangúlag döntött róla, lakossági tájékoztatókat tartottak nemcsak hazai településeken, hanem környező országok kilenc városában is. Arra is kitért, hogy Szekszárd esetében nincs levéve a napirendről a nukleáris alapú távhő szolgáltatás kiépítése.

A régebbi négy blokk kapcsán elmondta, hogy 2032 és 2037 között lesz esedékes azok leállítása, ám tekintettel növekvő energiaigényre, a jövőben egyéb erőművekről is gondoskodni kell, máskülönben marad az importfüggőség.

A beruházás során negyven százalékos magyar beszállítói arányt terveznek, az ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva, Süli János elmondta, nem könnyű a helyzet, mert sok építőipari nagyvállalat megszűnt a korábbi években.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában