Főként a gyerek érdekeit nézik

Már a bíróság dönt, ha valamelyik szülő megszegi a gyermekek láthatásával kapcsolatos szabályokat. Ha a kapcsolattartás ezután sem működik, szankciókat is alkalmazhatnak. Eljárás nem irányulhat a már határozatba foglalt kapcsolattartási szabályok megváltoztatására.

A bíróságok felkészültek a változásra, mondta dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. A bírák országszerte képzéseken vettek részt, ahol a jogszabályok mellett a gyámhatósági eljárások korábbi tapasztalatait is megvitatták. A Szekszárdi Törvényszéken is lezajlott a gyakorlati oktatás, amelyen a bírák és titkárok mellett az eljárás további résztvevői, a bírósági végrehajtók is jelen voltak.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye értelmében minden gyermeknek joga van a kapcsolattartásra a különélő szülővel, és a gondozó szülő köteles ezt biztosítani. Ennek szabályairól a szülők egyezséget köthetnek, melyet a bíróság vagy a gyámhatóság jóváhagy, megállapodás hiányában ugyanezen szervezetek hoznak szabályokat.

A bírósági eljárást a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett személy is megindíthatja a határozatban foglaltak megszegésétől, vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül. A beadványokat a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróságon kell benyújtani, de mivel július közepéig a személyes ügyfélfogadás minden hazai bíróságon szünetel, ez csak levélben lehetséges. A hatezer forint eljárási illetéket nem kell előre megfizetni, a bíróság az illetéket az eljárás végén a vesztes félre terheli.

A kérelmet a bíróság a kérelmezettnek küldi meg észrevételezésre, majd a felek meghallgatása nélkül is döntést hozhat. Az eljárás a jogszabály szerint nem soron kívüli, de miután az eljárásban gyermekek érintettek, a bíróság igyekszik a lehető legrövidebb idő alatt meghozni a döntését, mondta a szóvivő.

Végső esetben büntetőfeljelentést is tehet a bíróság

A bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmezett fél a határozatban foglaltakat szándékosan megszegte-e. Ha igen, a bíróság elrendeli a végrehajtást. Először az önkéntes teljesítésre hívja fel a mulasztót. Ha a kapcsolattartás továbbra sem működik, többféle szankció alkalmazható. A bíróság a gyámhatósághoz fordulhat, hogy az tegyen meg minden olyan intézkedést, amely előmozdítja a kapcsolattartást, vagy pénzbírságot is kiszabhat. Visszatérően és súlyosan megszegett kapcsolattartási szabályok esetén elrendelhetik a hatóságok közreműködését, vagyis a gyermek átadását a bírósági végrehajtó a rendőrség segítségével kényszerítheti ki. Súlyos mulasztás esetén azzal is fordulhat a gyámhatósághoz, hogy indítson pert a szülői felügyeleti jog rendezéséért, vagy azért, hogy a gyermeket harmadik személynél helyezzék el. Végső eszköz a büntető feljelentés kiskorú veszélyeztetése vagy a kapcsolattartás akadályozása miatt.