A megyében most Pakson a legjobb élni

A Hétfa Kutatóintézet elemzése áttekinti a 2012–2018 közti időszak városhálózati sajátosságait, rávilágít a járásszékhelyek erősségeire és gyengeségeire, valamint feltárja, hogy a végrehajtott fejlesztések mennyire tudtak hatni a közösség életére. Tolna megyét alapvetően erős kisvárosi hálózat jellemzi: a járásszékhelyek népessége nyolc- és húszezer között van, melyből a megyeszékhely sem emelkedik ki jelentősen. Az életminőség tekintetében is meglehetősen egységes és stabil kép bontakozik ki. Szekszárd a gazdasági erő, az egyéni jómód, a civil társadalom és az elérhető szolgáltatások tekintetében ugyanolyan kimagasló értéket kapott, mint a legmagasabb életminőséget kínáló Paks. Ezzel párhuzamosan azonban csökkenő lakosságszám jellemzi, illetve az emberek csak közepesen tartják élhetőnek és biztonságosnak a megyeszékhelyet. A szociális biztonságérzet is elmarad kissé a paksiakétól.

Bonyhád, Paks és Dombóvár méretükben és funkciógazdagságukban követik Szekszárdot. A megye legélhetőbb települése Paks – az atomerőmű alapjaiban határozza meg a város életét, mely ennek köszönhetően szinte minden dimenzióban kiemelkedő értékeket ért el, a demográfiát és a fiatalok képzettségét kivéve. Bonyhád és Dombóvár a megye nyugati és déli részeinek hagyományos központjai, és a Városi Életminőségi Index alapján a jó életminőségű besorolásba tartoznak. Míg Bonyhád az elérhető szolgáltatások és az erős civil társadalom terén kiemelkedő, a demográfiai és gazdasági mutatók alapján gyenge; addig Dombóvár mindegyik mutató esetén közepes vagy jó értékekkel bír.

A megye északnyugati részén található Tolna legkisebb népességű (nyolcezer lakosú) járásszékhelye, Tamási. Életminősége jó, míg a dimenziók közül az erős civil társadalom és az erős gazdaság terén teljesít a legjobban. Végezetül a megyének nevet adó Tolna városának életminőségére a megyeszékhely közelsége nincs kifejezetten jó hatással, hiszen csak az élhető és biztonságos települési környezet terén ért el nagyon jó értéket, és több dimenzióban csupán közepes értékű volt. Továbbá 2012 és 2018 között relatíve vissza is csúszott a rangsorban, ami a megyéből rajta kívül csak Szekszárdra volt igaz.

Életminőségi rangsor készült

A Hétfa szakértői életminőségük alapján felállították a városok rangsorát, öt csoportba kategorizálva a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó, illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyet is találunk, például Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet. A főbb eredmények szerint hazánk egyes nagytérségeiben eltérő a járásszékhelyek által nyújtott élet minősége. Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben – egy erős középvárosi hálózat alakult ki. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép – számos jó és közepes életminőségű város mellett egy-egy kiugróan jó vagy nehéz helyzetű járásszékhelyet is lehet találni. Végezetül az ország keleti harmadában a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben.