Most határozatlan időre választottak lelkészt

Kollár Zsolt, Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség parókus lelkészének hatéves megbízatása lejárt, ezért új választást kellett kiírni. A többfordulós eljárás meglehetősen elhúzódott. Részben a Covid–19 járvány miatt, hiszen a közösségi istentiszteleteket és egyéb összejöveteleket sem lehetett megtartani, csak online. Másrészt a gyülekezet vezetőségének néhány tagja nem támogatta Kollár Zsolt újraválasztását, ám végül nem merült fel ellenjelölt. A közösség negyvenöt igen szavazattal, kilenc nem ellenében augusztus tizenhatodikán megerősítette Kollár Zsoltot lelkészi szolgálatában. Határozott idejű szerződést azonban csak egy alkalommal köthet a gyülekezet. Amennyiben annak letelte után megerősítik a korábbi parókus lelkészt pozíciójában, a megbízatása már határozatlan időre szól – számolt be Kollár Zsolt.

A régi-új parókus lelkész tradicionális evangélikus közösségből indult lelkészi pályára egy „tradicionális nógrádi tót kegyességű” gyülekezetből, amely fogalom a hazai evangélikus egyházi életben mind a mai napig. Származását tekintve is tót, és olyan gyülekezetekben szolgált lelkészként, melyek tót gyökerűek voltak.

A svábsággal a gyönki szolgálata kapcsán találkozott először, és próbálja megérteni az itteni ember működési mechanizmusait, amelyek egészen mások, mint a tót mentalitás, amelyet magával hoz, vagyis zsigerileg magában hordoz. Német istentiszteleteket is tart, és német nyelvű igei alkalmak is vannak a gyönki egyházközségben. Több letelepedett német és svájci család is kapcsolódik a közösséghez, mert anyanyelvén itt élheti meg Istenhitét, még ha felekezetileg akár más közösségből is származik eredetileg, mert a környéken nincs már német nyelvű lelkészi szolgálat. Így a lelkész Gyönkön két nyelven él és szolgál: németül és magyarul.

Kollár Zsolt arról is beszélt, hogy közel azonos arányban képviselteti magát Gyönkön a római katolikus, a református és az evangélikus felekezet, de a hitét gyakorlók aránya igen alacsony mindhárom felekezetben; öt-tíz százalék közötti. A kis lélekszámarány miatt az evangélikusok szórványban élnek Tolna–Baranya megyében, bár országosan is ez a jellemző.

Gyönk az anyaegyházközség, melyhez kilenc település evangélikussága tartozik, így együtt alkotják a Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközséget, amely szinte harmadmegyényi területet fed le. Murga, Kalaznó, Hőgyész, Szárazd, Keszőhidegkút, Belecska, Udvari, Miszla, Varsád tartoznak ide hat, ma is aktív istentiszteleti hellyel és – Hőgyész kivételével – evangélikus templommal. Harminc éve még három főállású lelkész szolgálatával éltek a gyülekezetek, mára a lakosság fogyása miatt összevonták a települések gyülekezeteit Gyönk központtal és egy lelkésszel.

A lelkészséget illetően nagyon csekély az utánpótlás. Évente öt-hat ember jelentkezik lelkészi szakra az Evangélikus Hittudományi Egyetemre, mely az evangélikusság egyetlen képzőintézménye hazánkban, Budapesten. Ennek olykor csak a fele végez, és áll lelkészi szolgálatba. A gyülekezetekben is csekély a fiatalság érdeklődése, és az sem az istentiszteletek felé orientálódik, hanem nyári táborozásokra és egyéb ifjúsági összejövetelekre. A vidéki, sok munkával járó szolgálat „nem népszerű”.

Kollár Zsolt az Evangélikus Hittudományi Egyetemen talált rá feleségére Bozzay Cecíliára.

Tartaléklistán

Kollár Zsolt lelkész saját gyülekezetük gyermekeinek két korosztályban is tart táborokat. A kisebbek táborába a hat–tizenkét éves, a nagyobbakéba a tizenkét–tizen­nyolc éves fiatalokat várják. Van olyan tábor is, amelyet más evangélikus gyülekezettel együtt szerveznek. Az idősebbek esetében hagyományosan a budakeszi evangélikusokkal, míg a kisebbeknél a váraljai, nagymányoki evangélikusokkal működnek együtt. Ez utóbbi táborhoz tavaly például egy tizenkét fős erdélyi evangélikus gyülekezeti csoport is csatlakozott.

A keszőhidegkúti Találkozások Háza immár harminc éve helyszíne egyházi táboroknak. Az épületet egy lelkészlakból alakították ki német anyagi segítséggel, támogatással még Lackner Aladár esperes idejében.

Az ingatlan azonban már rossz állapotban van és jelentős felújításra szorulna, amit a gyülekezet saját költségekből igyekszik megoldani a táborok szerény bevételeiből. Eddig nem sikerült forrást nyerni erre a célra. A Magyar Falu Programra benyújtott pályázatuk is tartaléklistára került.

Borítóképünkön Kollár Zsolt és felesége, Bozzay Cecília