Pihenőhelyet létesítettek Tolnanémedi legmagasabb pontján

Igazán megható, örömteli esemény zajlott Tolnanémediben, nevezetesen a Nebojsza bemutatótér átadása. Az eseményen résztvevőket meg is vendégelték.

Vígh László polgármester több idős embert maga szállított gépkocsijával a kilencszáz méteres úton felfelé. A zártkerti ingatlanok mellett egy darabon betonút van, de a földesút is jól használható. – Nebojsza a községünk legmagasabb pontja, a török időkre visszamenőleg vannak róla dokumentumaink. Amikor én voltam gyerek, telente a lejtőn szánkóztunk, de mivel majdnem egy kilométert kellett felfelé gyalogolni, néha elég volt egy nap csak egyszer felsétálni a tetejére – mondta Vígh László, és hozzátette: a pihenőhely kialakítására bruttó egymillió forintnyi összeget nyertek pályázaton. Már tavaly elkezdték a munkát, aztán hosszabb szünetek után az utóbbi egy hónapban tudták befejezni a fejlesztést.

– Amikor hazajönnek a máshol élő, tanuló gyerekek, felnőttek, van egy szép panorámás hely, ahová a családjaikkal ki tudnak látogatni, ahol együtt tudnak lenni – véli a polgármester. A további tervekről is szívesen beszélt, a hétvégén átadott bemutatótér ugyanis csak a pihenőhely, és még nem a kilátó. – Egy fából készült, tizenkét méter magas kilátót tervezünk a pihenőhely mellé, azzal együtt pedig az utat is lebetonozzuk, és napelemes kandelláberekkel vílágítjuk majd meg. Az út mellett pedig több más pihenőhelyet is kialakítunk. Mindezt körülbelül kétszázmillió forintból tudjuk megvalósítani. Tavaly már megterveztettük a kilátót, pályáztunk is anyagi támogatásra, de nem nyertünk. Az idén újra beadjuk a pályázatunkat, remélem, végre sikerrel járunk – mondta bizakodva a polgármester.

Wosinszky Mór kutatott

A csodálatos kilátás adott: Tolnanémedi a Kelet-Dunántúl közepén két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna találkozásánál, a Sió és a Kapos völgyében található. A településtörténet szerint a táj már a kőkorban is lakott volt, gazdag leletanyag bizonyítja, a „Némedi melletti emelkedéseket” a paleolitkorban az ember lakóhelyként használta. Bár e korból embercsontok nem kerültek elő, de a használati tárgyak – kőszerszámok – az ember jelenlétére utalnak. A Sió torkolatával szemben, a körülbelül egy kilométer hosszúságú Papszigeten a neolitkor embereinek nyomai maradtak rájuk. A lápi tőzeg megóvta a leleteket és bizonyítja: talán a bronzkori ember is itt élhetett e területen, amikor a láposodás megkezdődött. Legjelentősebb, ma is meglévő „leletanyaguk” a Nebojsza-hegy tetején látható: az őskorban itt alakítottak ki erős védművet, földvárat, amelyet Wosinszky Mór kutatott, feltárásai jelentősek voltak. További részletek a település hivatalos honlapján találhatóak.