Több előnye mint hátránya van a megyeszékhely közelségének

A megyeszékhely tőszomszédságában, a Sió és a Sárvíz összefolyásánál található falu Sióagárd. Festői a dimbes-dombos, vizes élőhelyes környezet, Szekszárd közelsége pedig több előnnyel jár, mint hátránnyal. Aki helyben nem talál munkát, ott találhat. A szükséges számú kis­iparos, szolgáltató megvan, s néhány nagyobb mezőgazdasági és egy építőipari vállalkozás fizeti a legtöbb iparűzési adót. Munkanélküliség gyakorlatilag nincs, négy közmunkás gondozza a közterületeket, de többet nem is tudnának felvenni, mert nem lenne jelentkező.

A településirányítást a polgármesterrel együtt hét tagú képviselő-testület látja el. A lakosság többségében magyar, katolikus, de német kisebbségi önkormányzat is működik.

Számos beruházás készült el a közelmúltban, illetve van folyamatban, vagy megkezdés előtt már elnyert pénzzel, esetleg jó eséllyel elnyerhető támogatásra várva.

A legnagyobb futó projekt a szennyvíztelep korszerűsítése. Utótisztítót építenek, mintegy százhatvanmillió forintból, a meglévő biológiai tisztító mellé, ami jövő őszre készül el. A település nagyságából adódóan a Magyar Falu Program, a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány, valamint a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség fejlesztési forrásaira pályázhat jó eséllyel.

Az utóbbi években az út- és járdahálózat huszonöt–harmic százalékát felújították, főként a központi részeken. Ebben az évben három utca kapott új burkolatot, s másik háromban pedig a járdákat bitumenezték. A babakocsit toló anyukák így már könnyebben közlekedhetnek.

A születésszám évi tíz–tizenkét fő, de volt olyan év, amikor csak egy gyerek járt az egyik osztályba. Egyébként a helyi iskolában csak alsó tagozat működik, összesen harmincas tanulólétszámmal. Az óvodába harminchárman járnak, a mini bölcsődébe hatan. A megyeszékhely elszívó hatását e téren nem érzik. Ennek oka lehet a korszerű elhelyezés és a képzett, odaadó kollektíva egyaránt. Az ötvenes évek közepén adták át az óvodát, és tavaly újították fel. Kicserélték a burkolatokat, korszerűsítették a vizesblokkot, a konyhát, kaptak játékokat, kültérieket is. A mini bölcsődét pedig egy teljesen új épületszárnyban helyezték el. A vezető óvónő Horváth Andrea korán, már kiscsoportban kezdi a gyerekek zenei nevelését, az énekes népi játékok megszerettetését, méghozzá egyedi módon: citerával. Jó szívvel emlékszik elődjére, mentorára, Tarlós Lászlónéra, aki a Fecske bábcsoport alapítójaként volt ismert. Ezért vették fel a Kisfecskék óvodanevet.

Tulajdonképpen Szekszárd zöldövezetének is tekinthető Sióagárd, hiszen a távolság kevesebb, mint tíz kilométer. A lakhatás olcsóbb, jó néhányan kiköltöztek a kellemes klímájú faluba, üres, eladó ház pillanatnyilag nincs is. A vízi sportok szerelmesei, a kajakosok gyakran edzenek a Sión. A közeljövőben a vízi turizmus fellendülése várható, többek között Sióagárdon is lesz kikötő. Ahogy errefelé mondják: minden rendben, ha nem engedik a nyakunkra a Balatont. Mert az alacsonyan fekvő településrészeken olyankor bizony megjelenik a belvíz.

A helyi sportélet favoritjai a focisták. Jól rúgják a bőrt a srácok a megye III-ban. Szabadidős tevékenységek közül népszerű a horgászat, és mivel kerékpárút is épül a közeljövőben, a biciklizés is felkapottá válik.

A kultúraszervezők elsősorban a népviselet, a néphagyomány ápolására, bemutatására összpontosítanak. A Hagyományok Háza és Hímzésmúzeum mellett kiemelkedő fontosságú létesítmény a Tájház, mely Tolna megyében a legrégebbi ilyen célra szolgáló létesítmény. Felújítására már elnyert pénz, huszonkétmillió forint áll rendelkezésre. A kivitelezést jövőre kezdik. A cél az eredeti állapot visszaállítása, ami nem könnyű, mert tömésfalas, döngölt padlós épületről van szó, mely hosszú időn keresztül nem volt karbantartva.

A talán legismertebb helyi látványosság a Leányvár: négyszázharminc présház és pince, három szintben, a domb­oldalban.

A település központjában áll az 1886-ban épült katolikus templom, mellette a közelmúltban elkészült térplasztika, a Sióagárd-felirat.

Újság és televízió is van a faluban

Gerő Attila 2014 óta Sióagárd polgármestere. Fontosnak tartja a lakossággal való rendszeres kommunikációt, ezért helyi újságot és helyi tévét is működtet az ezerháromszáz lakosú faluban. Az itt élők nagy erőssége a hagyományápolás, ünnepnapokon még sokan ma is népviseletben jelennek meg a rendezvényeken. Sajnos a járvány miatt az idei szüreti felvonulás és a halfőző verseny is elmaradt, de bízik abban a településvezető, hogy jövőre megtarthatók lesznek a hagyományos programok. A borturizmus fellendítését is szorgalmazza. A szekszárdi borvidék egyetlen pincefaluja a sióagárdi Leányvár. Kár, hogy több pince illetve présház üres, mert az öregek meghaltak, a fiatalok pedig nem folytatják a szőlőművelést, borkészítést. Megoldást keresnek az önkormányzatnál a problémára. Jó volna megmenteni a tájképi, faluképi jelentőséggel bíró helyi jellegzetességet.

Borítókép: Horváth Andrea citera segítségével plántálja a zeneszeretetet az óvodásokba

A település családorvosáról és a sióagárdi vírushelyzetről ITT írtunk.