Kevesebb fenyőfát vágtak ki az idén a termelők

Ellentmondó információkhoz jut a leendő fenyőfát vásárló. Az egyik hír az, hogy kevesebben állítanak idén karácsonyfát, ebből adódóan az ember azt gondolná, olcsóbb lesz a fa. A másik információ szerint pedig, jóval kevesebb fenyőt vágnak ki a termelők a szokottnál, ez pedig inkább arra utal, hogy drágább lesz a fa. Egyre többen keresik a cserepes fenyőket is, amelyek eladása 15-20 ezerre emelkedhet a tavalyi tízezer darab után, emellett műfenyőkből is százezerrel többet, mintegy háromszázezret adhatnak el, a felmérések szerint.

A karácsonyra szánt fákat már november közepén elkezdték kivágni Zala megyében, majd méretük, formájuk alapján minősítették a termelők. A hazai termesztésű vágott lucnak – mint az egyik legkeresettebb fenyőnek – az ára az utóbbi öt évben alig változott. Eközben a munkabérek mintegy ötven százalékkal emelkedtek.

Az euró-forint árfolyam változása elsősorban a nordmann fenyőre van hatással, amelyből évente 500 ezer darab érkezik az országba. A szakemberek szerint az import felfelé húzza a hazai termesztésű fák árát is, így a lucfenyőké már egyre jobban közelít az import nordmann fenyőkéhez. Az import áru főként Dániából és Németországból érkezik, míg a magyar fenyőfa legjelentősebb külföldi piaca Ausztria és Olaszország.

Hogy valójában mennyibe kerül a fenyő, nemcsak a mérettől, hanem a származási helytől, így a minőségétől is függ. A tavalyihoz hasonlóan a vágott fenyők közül ötven százalékban lucot, harminc százalékban nordmannt értékesíthetnek idén is a kereskedők. A termelők bíznak benne, hogy a koronavírus-járvány nem befolyásolja majd a vásárlási kedvet, és zavartalanul folyhat a fenyők árusítása. Tévhit, hogy az ünnephez közeledve frissebbek a fák, mivel azok kitermelését novemberben végzik.

A vágásra szánt fákat átlagosan öt-tíz évig gondozzák. Az egyhektáros területen körülbelül kilencezer fa fér el, ebből kétszázötven–háromszáz darabot vágnak ki egyszerre. A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, ezeket öt-nyolc évesen, az ezüstfenyőket hat-tizenegy évesen, a nordmannokat pedig csak a nyolcadik évtől értékesítik. Korábban a termelők maguk hordták a fővárosba az áruikat, ma a fenyők nagyobb részét kereskedőknek adják el.

Vannak vásárlók, akik hazardíroznak és megvárják az utolsó napot, hogy fenyőfát vásároljanak a családnak. Abban bíznak, a kereskedő már szabadulna a kivágott fájától, így kénytelen lesz áron alul is odaadni. Bizonyára erre is akad példa, de az idén, ha valóban kevesebb fenyőt vágtak ki, ahogy azt mondták, akkor nem biztos, hogy az utolsó napra is jut majd belőle.

Aki ragaszkodik az igazi fenyőhöz, de védeni is szeretné a természetet, az gyökeres fenyőt vásárol. Sajnos így is előfordulhat, hogy a karácsonyt ugyan túléli a növény, de hiába ültetik ki a kertbe, nem indul fejlődésnek.

Aki szeretné ezt a csalódást elkerülni, fogadja meg a szakember tanácsát, és karácsonyra – az idény jelleggel árusító helyek helyett – kertészetből vásároljon gyökeres fenyőt. A tapasztalatok szerint ugyanis gyakran nem megfelelő méretű gyökérzettel termelik ki azokat a fenyőket, amelyeket becserepeznek.

Szenteste előtt két nappal érdemes szoktatásként 10-15 fokos helyiségbe vinni. A cserép alá kerüljön egy nagy alátét, amibe vizet kell önteni. Folyamatosan, akár naponta érdemes locsolni, és az alátétben is legyen mindig víz. Lombját vízzel lehet spriccelni. Ünnepek után pedig ugyanígy, fokozatosan kerüljön ki a szabadba.

A fenyőfa átlagára 2016–2019 (Ft/m)

Lucfenyő 3000–3500

Ezüstfenyő 4500–5500

Nordmann fenyő 6000–8000

Borítóképünk: ha igaz, hogy idén kevesebb fenyőt vágtak ki, nem érdemes az utolsó napra hagyni a vásárlást