jótékonyság

2020.12.18. 11:25

Megtapasztalta, hogy milyen jó érzés segíteni

B. K.

Mivel Martin is kerekesszékes, ő is fiú, és ő is mosolygós, ezért bajtársi kötelességem segíteni neki. Másom nincs, „csak” egy Janikovszky Éva meseíró országos pályázaton második helyezést elért saját mesém, a „Múlt nyomában” címmel. Ezért ezt szeretném felajánlani Martinnak speciálba innen Tolna megyéből – mondta Ács Ricsi anyukájának, amikor az megmutatta neki Martin fényképét.

Martin és Julcsi azok közé a gyerekek közé tartozik, akiket a Facebookos CsodaCsoport felkarolt, és akiket online árveréssel támogat. Az oldal összehozza a felajánlókat, az adakozókat és a beteg gyerekeket, akiknek jobbára terápiára gyűjtenek. Tizenöt hónap alatt negyvennyolc adománygyűjtés zárult sikerrel.

Martin esetében lelassult a gyűjtés, ezért is igyekezett Ács Richárd segíteni. A várdombi fiút valószínűleg nem kell bemutatnunk olvasóinknak, hiszen többször írtunk róla. Ikertestvérével, Attilával együtt a vártnál korábban jöttek világra, Ricsi pedig azóta is azért küzd, hogy minél ­önállóbban mozoghasson.

A versenyre, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Kiadóval közösen hirdetett meg, több, mint ötszáz gyermek pályázott három korcsoportban. Ács Ricsi, azaz a második korcsoport, a tíz–tizenhárom éves korosztály volt a legaktívabb, ők háromszázkét pályamunkát küldtek be. A mesét, Ricsi döntése alapján, nemcsak a legtöbbet ígérő olvashatja el, de minden licitáló megkapja.

A felajánlás ezer lájkot kapott, és annyi megerősítő üzenetet, amely Ácsné Hoffmann Rita, Ricsi édesanyja szerint igazán megható. A Facebook-csoport működtetői is megjegyezték, hogy a fiúra büszkék lehetnek a szülei, igazán példamutató, amit tett.

Ricsi, olvasva a véleményeket, csak ennyit fűzött a dologhoz: – amikor nekem segít valaki, az nagyon jó érzés. Most megtapasztaltam, hogy ha én segítek valakinek, az is jó érzés. Tisztában vagyok vele, hogy vannak negatív tulajdonságaim, de próbálok változtatni, s ez kezdetnek nem rossz, hogy ott segítek, ahol tudok, ettől én nem leszek kevesebb. De azt nem gondoltam volna, amikor a mesémet beadtuk a pályázatra, hogy ez még ilyen formában egy sorstársamon fog segíteni.

Borítóképen: Attila (balról) és Ricsi édesanyjukkal, a sikeres pályázat után

Ezek is érdekelhetik