A gyermek számára lényeges, hogyan indul útjára az életben

Hollendusné Bíró Anett, a Szekszárdi Gyermeklánc Óvoda intézményvezetője lapunknak elmondta: a hatodik életévét betöltő, betöltött gyermeket a szülő az óvodapedagógusi vélemények ellenére is beírathatja az iskolába. Amennyiben a szülő azt szeretné, hogy gyermeke még egy évig óvodába járjon, akkor idén január elseje és tizenötödike között benyújthatta az Oktatási Hivatal felé az ezzel kapcsolatos kérvényét és a támogató dokumentumokat. Csatolhatta az esetleges korábbi, gyermekére vonatkozó vizsgálati eredményeket, amelyeket az Oktatási Hivatal elbírál, és ez alapján határozatban foglalt döntést hoz a továbbiakról.

– A hivatal szülői kérelmet bírálhat el, amelyet az óvodai intézmény támogat, hiszen első körben a szülőnek a pedagógussal szükséges egyeztetnie. A bírálatok folyamatosan történnek, naponta kapjuk a visszajelzéseket a hivataltól. Százhetvenhét ovisunk van. A hatcsoportos Perczel óvodából tizenkettő, a négycsoportos Kertvárosi óvodából tíz szülő kérelmezte, hogy gyermeke még egy évet nálunk lehessen – mondta, és hozzátette: a gyerekeket az óvodába kerülésük után megfigyelik, és négy kompetenciaterületet vizsgálva félévente értékelik az egyéni ütemű fejlődésüket. A négy terület a mozgás, az értelmi képességek, a szocializáció és a kommunikáció. A gyerekekről személyi anyagokat készítenek, amelyeket az intézményvezető félévente bekér, elolvas, majd azokra írásban reflektál.

– A megfigyelési szempontok sokrétűek. Nálunk a 2017-18-as nevelési évtől műhelytevékenységek bevezetésével is gazdagodott, működik a tehetségprogram, mely alapellátásként a pedagógiai, nevelőmunka része. Óvodába lépéstől megfigyeljük, hogy a gyerekeknek milyen az érdeklődési körük, milyen plusz­adottságaik vannak, amelyek felé orientálhatjuk őket, mely területeken mélyíthetjük, gazdagíthatjuk ismereteiket. Mivel a tehetséggondozás és a felzárkóztatás kéz a kézben jár, ezeket közösen kezeljük. A tehetségígéretes gyermeknek is lehetnek elmaradásai bizonyos területeken, s a felzárkóztatásra szoruló gyermek is lehet egy-egy területen tehetségígéret – mondta.

A tehetségkutatáshoz a Nagy Jenőné-féle koncepciót használják, amelynek kétféle mérőanyagát is alkalmazzák.

Nagy Jenőné az Óvodapedagógusok Országos Tehetséggondozó Tanácsának elnöke, főiskolai adjunktus, akit 2016-ban életműdíjjal is kitüntettek a tehetségek szolgálatáért.

A „Tehetségfejlesztés az óvodában” című képzés kidolgozója, módszertani könyvek szerzője, szerkesztője.

Hollandusné Bíró Anett intézményvezető hangsúlyozta, a szülőkkel fogadóóra keretében beszélik meg a gyermekeik egyéni fejlődési ütemét, a különböző mérések, szűrések, vizsgálatok eredményeit.

A szülők nem mindig értenek egyet a véleményükkel, előfordul, hogy egészen más álláspontot képviselnek. Ilyenkor jönnek jól a megfigyelési- és mérőanyagok, a külsős szakemberek általi vélemények. A gyógy- és fejlesztőpedagógusok, a logopédusok, gyógypedagógus logopédusok ha szükségesnek látják, illetve a szülők kérésére is tartanak fogadóórát, ha valamilyen okból kétségessé válik a gyermek iskolakezdésre való érettsége.

– A gyermek számára lényeges, hogyan indul el az életben. A szülő nehezen szembesül azzal, ha valamilyen probléma áll a háttérben, mely további vizsgálatokra szorul. Azonban a gyermeknek fontos, hogy megkapja a számára szükséges fejlesztéseket, támogatást, hogy a köznevelési rendszerben egy sikeres életív indulhasson el a számára – mondta Hollandusné Bíró Anett intézményvezető.

A Paksi Napsugár Óvoda három tagóvodából és egy székhelyóvodából áll, amelybe összesen kétszázharminckilenc gyermek jár, ebből százan tanköteles korúak, tájékoztatta lapunkat Szakter Szilvia óvodavezető-helyettes.

– Még nem tudjuk, hogy mennyi gyermek kezdheti meg az iskolai tanévet, mert az Oktatási Hivatal felé benyújtott szülői kérelmek elbírálása még folyamatban van. Fontos számunkra a jó kapcsolattartás kialakítása a szülőkkel, ezért az eddigi tapasztalatainkból kiindulva szinte minden szülő egyetért, a pedagógusok érvelései alapján azzal, hogy gyermeke maradjon még egy nevelési évet az óvodában. A döntés alapja mindig más és más, hiszen minden gyermek különböző egyéniség, nincs két egyforma közöttük. Fontos a testi, lelki valamint az értelmi képességek, készségek együttes fejlettsége. Az iskolaérettség rendkívül összetett dolog, erre kifejezett lista nem áll rendelkezésünkre. Ami számunkra fontos, hogy a gyermek óvodában eltöltött három-négy éve alatt folyamatosan figyelemmel kísérjük komplex fejlődését – tette hozzá Szakter Szilvia óvodavezető-helyettes.

Kudarc is lehet

Az iskolaérettség a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába a Tamási Béri Balogh Katolikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda tájékoztatása szerint. Fizikai, pszichés és szociális alkalmasságot jelent. Ennek megállapítása elsősorban az óvodapedagógusok feladata, mert ők azok, akik a legtöbb időt töltik a nap folyamán a gyerekekkel. Azonban az óvónői vélemény még nem elég. A Pedagógiai Szakszolgálat minden évben iskolaérettségi vizsgálatot végez a nagycsoportos óvodások körében. A törvény értelmében, aki az adott év augusztus harmincegyig betölti a hatodik életévét, iskolába mehet. Egy iskolaérett gyereknek is időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja az új környezetet, napirendet. Azt tapasztalják, hogy azok a tanulók, akik éretlenül érkeznek, már az első időszakban sok kudarccal szembesülnek. Társaikhoz képest lassabban haladnak és rosszabb a tanulmányi teljesítményük. Az ilyenkor kialakuló magatartásbeli problémák is nagy valószínűséggel innen eredeztethetőek.