Ifj. Koffán Károly továbbra is javában tervez és munkálkodik

A dunaföldvári ifj. Koffán Károlyon nem fog az idő, bár elmúlt már nyolcvanéves, még mindig lendületesen magyaráz, tanít, és avat be a múlt nem éppen mindig fekete-fehér alapon megítélhető történeteibe, mint évtizedekkel ezelőtt.

– Feleségem, Cyránski Mária 2018 áprilisában hunyt el, hosszú betegség után. Azóta próbálom nagy hatású életművét összefoglalni, és méltóképpen egyben tartani az utókor számára. Mind a ketten 1940-ben születtünk, és 2000 óta, tízévente Dunaújvárosban jelentkeztünk egy közös, úgymond összegző jubileumi kiállítással. Sajnos, a járványhelyzet mindezt átírta, ám mint később kiderült, e tárlat számára anyagi támogatást jelentő egyik pályázat sem volt sikeres. Mai napig kérdés számomra: miért is... A lényeg, hogy ezen összegző kiállításra várni kell. Bízom benne, hogy az utóbbi hónapok munkáját azonban előbb-utóbb láthatja majd a nagyközönség is – mondja a dunaföldvári műteremlakásban interjúalanyunk, aki azonban jelenleg sincs aktuális feladat, munka nélkül. Ottjártunkkor csörrent meg telefonja, a Magyar Elektrográfiai Társaság kiállítás-szervezője kereste meg egy újabb egyéni kiállítás ötletével.

– Bár ez sajnos nem minden intézménynél jellemző, de még vannak olyan fontos kulturális bázisok, ahol a hozzá hasonló korosabb alkotókra is figyelnek. Ilyen az Elektrográfiai Társaság is, amelynek kiállításain rendre részt veszek. A járványhelyzet miatt sajnos ezek a digitális térben zajlanak, de én ennek is örülök: legalább van egy csatorna, amelyen keresztül elérhető a művészetpártoló közönség – fogalmaz ifj. Koffán Károly, akit aktuális terveiről is kérdeztünk:

– Korábbi interjúimban is elmondtam már, sajnos Dunaújvárosban azt tapasztaltam, hogy a korábban iskolateremtő alkotók, akik műhelyeket, szabadiskolákat vittek és tehetségek sorát nevelték ki, nincsenek igazán megbecsülve. A régiek közül talán már csak én vagyok életben, éppen ezért is kezdeményeztem többször, hogy létesüljön egy gyűjteménnyel egybekötött állandóan működő képtár, amely bemutatja a dunaújvárosi és a környékbeli neves alkotók munkáit. Természetesen ennek anyagi oldalát is meg kell teremteni, éppen ezért jó lenne átgondolni egy részben piaci alapon működő galéria alapítását is. Ha ebben számítanak a munkámra, akkor örömmel segítek.