Jól járhatnak azzal, ha nagyobb forgalmat bonyolítanak a folyón

A program célja, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon a hajóút mélysége elérje a 2,7 métert, és az év legalább háromszáz napján akadálymentesen lehessen közlekedni a nemzetközi hajózásban szabványos, huszonöt deciméteres merülésű, körülbelül másfél tonna hordképességű hajókkal. A beavatkozások 2023-ban indulhatnak, és öt-hat évig tartanak majd.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szerint a beavatkozásoknak köszönhetően az áruszállítási teljesítmény nyolcvan százalékkal emelkedhet majd, mely pozitív gazdasági lehetőségeket nyithat az olyan városoknak, melyek már most rendelkeznek ipari vagy kereskedelmi célú kikötővel. Ugyanakkor a többi településen is lehetőséget kínál olyan üzemek létrejöttére, melyeknek a munkavégzéshez szükséges alapanyagai vízen szállíthatók.

A projekt tehát közvetetten hozzájárulhat a Duna menti települések iparágainak fejlesztéséhez a vízi szállítás megkönnyítése révén. A fókuszban a hazai Duna-szakasz fenntartható fejlesztése, akadálymentes hajózhatóságának biztosítása áll, fokozott figyelmet fordítva a környezet- és természetvédelmi szempontokra, az árvíz- és jégelvezetés biztonságára.

Báta polgármesterének, Huszárné Lukács Rozália Annának különösen fontos a Duna és a község partszakasza. Nem csak a falu szempontjából ismertette véleményét, hanem a szakmai tapasztalatai alapján is, hiszen végzettségét tekintve vízügyi mérnök.

– Szakmailag megközelítve a mi partszakaszunk, ahol a sarkantyú és a sziget található, eliszapolódott. Két védművünk van, amelyből egyet megszüntetnek a tervek szerint, egy kőszórást pedig visszabontanak. A Duna közeli települések nagyon szeretnék a vízi turizmust is fejleszteni. Ha itt is épülne egy kisebb kikötő, ahova a kirándulóhajók kiköthetnének, akkor az sokat segítene a turizmus fellendülésében.

Nekünk a turisztikában más lehetőségünk nincs a horgász és az ökoturizmuson kívül. Én szakmai szempontból is jónak tartom ezt, hiszen eljött az idő, hogy a Dunával is foglalkozzanak. Így kevesebbet kellene az útfelújításokra költeni, mert a kamionok azok, amelyek a legjobban tönkreteszik az útjainkat. De nagyon fontos azt is figyelembe venni, hogy a hajóknak milyen hatása lesz a környezetre és az élőlényekre is – összegezte Báta polgármestere.

– A gazdasági haszna a Duna hajózhatósága fejlesztésének, hogy az itt közlekedő uszályok a maximális terheléssel tudnak majd menni, és ezzel áttevődik a terhelés a közútról a Dunára – fejtette ki gondolatait Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere. Hozzátette, számukra nagyon fontos ez a fejlesztés, hiszen három olyan ipari üzem van a városban, amelyeknek nagyon fontos a vízi útvonal.

A másik szemszög a turizmus, hogy a turista hajóknak lehetősége legyen a forgalomra. Ha stabil a vízszint a Dunán, akkor a holtágak újra víz alá kerülhetnek, és a vízi élővilág, mely állandó vizet igényel, képes lesz regenerálódni. Ennek köszönhetően elkezdődhetnek azok a munkálatok, amelyekkel a folyó hektikusságát, ha kiküszöbölni nem is, de valamilyen szint közé tudják illeszteni.

A Sygnus Kft. a magyar folyami hajózási logisztikai piac jelentős szereplője, két dunai kikötőt üzemeltet, az egyiket Pakson. A cég szakmai tapasztalatainak köszönhetően nekik is vannak elképzeléseik a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban. Sági Tibor, a vállalkozás egyik alapítótagja úgy véli, a fejlesztések, melyek a belvízi útfejlesztési programban szerepelnek, rövid és középtávon is csak csekély mértékben javítanának a hajózhatósági körülményeken.

A projekt megvalósításával mindössze néhány deciméterrel lehetne csak a vízszintet emelni, mely a hajózás biztonságán minimálisat javítana. A folyó magyarországi szakaszának szabályozatlansága nagy kockázatot jelent az áruszállításban és a környezetvédelemben is. A legnagyobb probléma a kiszámíthatatlanság, hiszen nem jelezhetőek előre a hajózásra alkalmas vízszintek.

Faddra nem lesz nagy hatással a fejlesztés, hiszen náluk nem állnak meg a sétahajók és a turisztikai hajók sem. Fülöp János, Fadd polgármestere szerint is duzzasztó gátakat kellene kiépíteni az alsó szakaszra. Ő is azt a lehetőséget látja maga előtt, hogy emelnek a vízszinten egy-másfél métert, hiszen akkor szinten lehet tartani a Dunát, mert így annyi vizet engednének mindig le, hogy ne legyen nagy az ingadozás. A másik megoldás pedig a projekt által említett mélyítés, de a Duna sok hordalékot mozgat, ezért a kimélyített meder hamar újra eltelítődhet.

Jó elhelyezkedés

Bogyiszló közel tíz kilométeres partszakasszal rendelkezik, és egy közforgalmú kikötővel is. Tóth István, Bogyiszló polgármestere kifejtette, a kikötő az év nagy százalékában használható, még rendkívül alacsony vízállásnál is, hiszen jó az elhelyezkedése. A sodorvonal közel van a parthoz, és mindig megfelelő a merülési mélység az uszályok számára.

Az, hogy fejlesztik a hajózást egy fontos lépés, de a polgármester szerint volna még egy nagyobb jelentőségű fejlesztés, amely nagyobb költséggel is járna, de nem csak a hajózás miatt lenne fontos. Ez pedig a Fadd-Tolna-Bogyisz­lói holtágrendszernek az állandó vízpótlása lenne.

Egy duzzasztógát vagy fenékküszöbök építése jelentené az igazi előrelépést, mert az egyre mélyülő folyammeder szinte kiszívja a talajvizet a környezetből a sokszor tartósabban alacsony vízállás következtében. Ezt kellene korrigálni annak érdekében, hogy a holtágakban megfelelő vízmennyiség legyen és az lehetőleg állandóan cserélődjön. Mindezekkel együtt örömmel fogadják a hajózás fejlesztését is.

Borítóképünkön: Tóth István szerint náluk duzzasztógátat, fenékküszöböt kellene építeni