A járvány megfékezésének csak egyetlen módja van, a védőoltás

„Rendelések után és esténkén hívogattuk a pácienseket. A 2400 fős praxisnak a héten 60 adag Sinopharm, 20 AstraZeneca oltóanyagot és 12 Pfizer oltóponti lehetőséget kaptunk” – írta naplójában dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos.

„Mindegyikhez megkaptunk a behívható páciensek listáját. A lista mindig bővebb, mint az oltóanyag mennyisége. A beválasztást az életkoron kívül a társuló betegségek súlyossága, azaz szakmai szempontok alapján végezzük. A településen a lakosság egyelőre verseng az oltásért. A telefonos utolérhetőség gyenge.

Valahol örülök, hogy az idősebbek még nem élnek szoros kapcsolatban a készülékeikkel, de ez most nem jön jól. Sokan órák múlva veszik észre, hogy kerestük őket. Olyan is akadt, aki éjfél körül felhívott, hogy miért kerestem. Többnyire a visszahívás már késő, addigra a listán következővel feltöltöttük az oltási programot. Aki tényleg várja az oltását, azt arra kérem, hogy figyelje a telefonját.

Oltópontra küldött pácienseknél a mobilitás fontos tényező. Többen elégedetten telefonáltak az oltóponton történt ellátás után.

Színezi a képet, hogy naponta újra 6-7 csekklistát kitöltünk a Covid-gyanús eseteknek, és volt olyan nap a héten, amikor két pácienst küldtünk a körzetből mentővel kórházba légzési elégtelenség miatt. A tesztek sajnos újra sorra pozitívak a visszafogott tünetek ellenére. Fejfájás és hasi panaszok kerültek előtérbe, a köhögés enyhébb, mint ahogy az előzőekben volt. Láz már nem minden esetben jelentkezik, és a szaglás és ízérzés elvesztése sem a legjellemzőbb tünet a harmadik hullámban. Tudjuk, az új variánsok fertőzőbbek és súlyosabb betegséget okozhatnak, mint az eredeti vírus. A vírus is fejlődött. A héten találtam vakbélgyulladást, artériás érelzáródást és daganatot is.

Az oltásokkal megnövelt feladatok miatt egy asszisztens nem tud ellátni ennyi adminisztrációt, pedig az enyém gyakorlott és gyors is. Ezt észlelve segítséget kértem az önkormányzattól. Péntekre kaptunk egy védőnőt és egy hivatali dolgozót, aki adatfelvitelben is jó. Mindketten ügyesek, a rájuk bízott feladatot pontosan ellátják. Két körzetnek segítettek párhuzamosan.

Az első oltás beadásakor a másodikat ütemezzük. Szóval papírozunk és kettős elektronikus dokumentációt vezetünk, azonos adattartalommal. Elfogadom, hogy így biztonságos a rendszer, de nálunk a napi százas betegforgalomnál csak külső segítséggel oldható meg. A páciensek behívását én nem szeretném másra bízni, mert ez nem csupán ütemezési kérdés, hanem az a pillanat, amikor az oltóanyag és a gazdája egymásra talál. Többen mondták, „ha javasolja, akkor beadatom.” A praxisomban 65 páciensnek ajánlottuk fel a Sino­pharm oltást, ebből 62-en elfogadták. Egy „nem kérem”-páciens másnap mégis megjelent, őt a férje meggyőzte. Összesen 3 fő nem fogadta el. Kívánom, hogy ők hárman sohase bánják meg, hogy most nem kapták meg a védőoltást.

Tőlem aztán, mindenki úgy válogathatna az oltások között, mint tyúk a kendermagban, ha volna miből válogatni. De nincs. Kilátásban van újabb 4,5 millió kínai vakcina. Azok a páciensek járnak a legjobban, akik képesek újragondolni az oltóanyag-elképzelésüket. Hatvan beoltott páciensnek a lelkére kötöttem, ha panasza van, akkor hívjon fel. Nem hívtak, hát érdeklődtem. Jól vannak. Általános tünete senkinek sem lett.

Beszéltem kollégákkal, ugyan ezt mondták. Enyhe felkarfájdalom a legdurvább panasz a Sinopharm után. A 20 AstraZeneca-beoltottból többen jelentkeztek láz, hidegrázás, fejfájás miatt. Egy-két napos levertségről is beszámoltak. Mindez belefér az oltási reakció kategóriájába. Amennyiben oltási szövődmény alakulna ki, akkor az ellátás mellett a bejelentési kötelezettséget sem mulasztanám el. Ezt számtalanszor elmondtam a megfigyelési időben a csoportoknak.

Összehozott a forgószél több olyan esettel, ahol a fiatalok első ijedtségükben orvosi segítséget kértek a szűnni nem akaró fejfájás és láz miatt. A köhögés enyhe volt, hasi fájdalomról többen panaszkodtak. Olyan is volt, akinél a szaglászavar is megjelent. Telefonos konzultáció után tesztet kértem nekik, mert igen gyanús, hogy koronavírus-mutáns okozza a panaszaikat.

A fiatalok többsége néhány nap alatt jobban érezte magát, tehát enyhe esetek voltak. A tesztet megpróbálták lemondani az Országos Mentőszolgálatnál. Az OMSZ diszpécsere többször keresett ilyen ügyben. Senki sem szereti, ha palira veszik. Én sem. A tesztet én kértem, és csak én mondhatom le. A bekaranténozott vagy annak családtagja nem tehet ilyet, mert ezzel járványügyi érdeket sért. Mindenki érti, hogy ez karanténkerülő magatartás.

Veszélyes megoldás. Belátom, hogy mindenki a járványtűrő képessége határainál tart, de ennek ellenére a járvány harmadik hullámának berobbantása ne száradjon a mi lelkünkön. A megkért PCR-t nem mondhatják le, még akkor sem, ha az otthoni gyorsteszt esetleg negatív.”

A jó döntés

„Csörgött a telefonom. Egy közismert városlakó védőoltásügyben azért hívott, hogy lemondja a lehetőséget. Győzködtem. Megbeszéltük, hogy még gondolkodik rajta. Úgy tűnt, hogy a beszélgetés végére elbizonytalanítottam a döntését illetően. Beszélt egy kórházba került ismerősével. Emlékszem az esetére, nagyon beteg volt. Elmondása szerint, amíg a mentő megérkezett, addig a felesége „lélegeztette”. A kórházban a szobatársai sorra haltak meg mellette. Másik szobába kéredzkedett. Hetekig küzdött az életéért.

Felgyógyult, és egy mondattal summázta a történteket: „Még a százéves öregasszony vizeletét is meginnám, hogy ez többet ne történjék meg velem!” Az oltási esemény előtt megtorpant és visszakozni készülő páciensem meghallgatta az igaz történetet. Magabiztosan és lelkesedéssel a hangjában hívott fel, hogy a végső döntését tudassa. Ebből a történetből látható, hogy az őszülő halánték ellenére a hozzá nem értőt el lehet bizonytalanítani a védőoltáskérdésben. Tisztán látom, hogy az egyetlen módja a járvány megfékezésének a védőoltás.”

Borítóképünk: A bátaszéki körzetben nagyon kevesen utasították vissza a felajánlott védőoltást (illusztráció)