2021.03.13. 07:00
Bizakodnak a barackosok, a fagy nem tett nagy kárt
Március 8-a és 11-e között, a hajnali órákban szinte minden nap jelentős lehűlést mutattak a hőmérők a megyében. Pár óra múlva kisütött a nap, délután pedig tíz fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Látszólag szép tavaszi idő volt, a gyümölcstermelők viszont azért izgultak, hogy a barackfáikon a rügyek túléljék a fagyokat.
20200323 Röjtökmuzsaj Hajnali füstöléssel a fagykár ellen. A múlt heti enyhe idő után fagypont alatti hőmérséklet köszöntött ránk, míg utána újra húsz fok lesz.A gyors változás megviseli a növényt. Ezért füstöléssel védekeznek. Képen: Szatmári Róbert egy barackos vezetője Fotó: Magasi Dávid MD Kisalföld
Forrás: MW-archívum
Fotó: Magasi Dávid/Kisalföld
Tavaly elvitte az április eleji fagy a sárgabarack termés csaknem száz százalékát, de meggyből, cseresznyéből, őszibarackból, almából is jóval kevesebb termett az átlagosnál. Idén enyhe volt a tél, de február elején, majd március 7-e környékén fagyosak voltak a hajnali órák, ami izgalomra adott okot a gyümölcstermelőknek. A februári hideg még nem okozott gondot, hiszen ilyenkor még nyugalmi állapotban vannak a gyümölcsfák, de március elején már az addigi enyhe időnek köszönhetően pattanás előtt álltak a rügyek, a mandulafák, illetve a korai fajta barackfák pedig virágba borultak.
Dr. Gabi Géza szekszárdi növényvédelmi szakmérnök elmondta, csütörtökön a sárgabarackfák rügyeit vizsgálták. A fáknak mindössze tizenöt százaléka borult eddig virágba, de első ránézésre a fagykár nem tűnt jelentősnek. Hétfőn, 8-án hajnalban mínusz 7, kedden mínusz 6, szerdán mínusz 2, csütörtökön pedig mínusz 7,5 fokot mértek Szekszárd határában, de voltak olyan területek, ahol ennél is hidegebb volt.
A szakember szerint, a fagyos hajnalok ellenére még lehet reménykedni a baracktermésben. A mérések szerint nagyon rövid ideig tartott csupán az erős hideg hajnali 4 és 6 óra között, de ahol fújt a szél, nem tudott „rátelepedni” a fákra a fagy. Biztosat majd egy hét múlva tudnak csak a termelők a károk mértékéről. Tavaly egy hónappal később, áprilisban érkezett a lehűlés, ami már – mint tudjuk – nagy kárt okozott.
Jelenleg az aszály a legnagyobb gondja a mezőgazdasági termelőknek, de ez inkább a szántóföldi növényeket érinti. Dr. Gabi Géza szerint, ha rövid időn belül nem lesz jelentős mennyiségű égi áldás, akkor nagy lesz a baj az őszi búzával, árpával, repcével vetett földeken. Olyan ritkás a vetés, hogy belátni a sorok közé, mondta a szakember. Hiába szórták ki a műtrágyát is a gazdák, nincs ami bemossa a földbe azt. Februárban mindössze 24 milliméternyi eső hullott, azóta pedig szinte semmi.
Drónoké a jövő a mezőgazdaságban
Készül a jogszabály, mely a mezőgazdaságban használatos drónokra vonatkozik. Dr. Gabi Géza elmondta, több végzettségre is szüksége van annak, aki drónnal kíván permetezni. Egyrészt a drón-pilóta jogosítványt kell megszereznie, másrészt növényvédelmi ismeretekkel is rendelkeznie kell.
A permetező drón előnyei a hagyományos technológiával szemben überelhetetlenek, hiszen nagyságrendekkel kevesebb vízre és növényvédőszerre van szükség, emellett nehezen megközelíthető helyek is biztonsággal permetezhetők, nem tapossa meg a földet a hatalmas permetező gép, de egyáltalán nincs is szükség rájuk.
Az eddigi tapasztalatok szerint, a hagyományos technológiákhoz képest 50 százalékkal csökkenthető a permetlé, és 95 százalékkal a felhasznált víz mennyisége, ami a környezettudatos gazdálkodás szempontjából is fontos tényező.
Borítókép: illusztráció
