Így küzdheti le a tavaszi fáradtságot

– Ha a pszichológia fogalmi rendszerével szeretnénk értelmezni a tavaszi fáradtságot, akkor először is tágabb kontextusba helyezném. A télből a tavaszba való átmenet egyfajta változás. Életünk változásai, s a velük járó stressz sokszor próbára tesznek minket, kihívás elé állítják pszichés immunrendszerünket. Ilyen esetben több tünetet is tapasztalhatunk, például ingerlékenység, nyugtalanság, alvási problémák, koncentrációs zavar, kedvetlenség, kimerültség – mondta el Bánsági Elza krízistanácsadó szakpszichológus.

– A másik fontos tényező a szervezetünkben aktivizálódó biokémiai folyamatok összessége, melyek főként a fénnyel, a sötétség-világosság változásával mutatnak összefüggést. A fény domináns szerepet tölt be életünkben: szabályozza az alvás és az ébrenlét ritmusát, az anyagcserét, a testhőmérsékletet, a nemi hormonokat, befolyással van továbbá a vérnyomásra és az immunrendszer működésére is – tette hozzá a szakember.

Bánsági Elza rámutatott, hogy télen kevesebb a fény, melynek hatására több alvási hormon, vagyis melatonin termelődik a szervezetben, az egyik jelentős örömhormon, a szerotonin szintje viszont alacsonyabb lesz. Tavasszal a növekvő fénymennyiség hatására markáns változás áll be, a melatoninszint csökken, a szerotoninszint viszont megnő. Ilyenkor a boldogsághormon hatására energikusabbnak, feldobottabbnak érezzük magunkat. Vannak azonban olyanok is, akiket megviselnek a változások, emiatt a szervezetük nehezen alkalmazkodik a hormonszintek, fényviszonyok változásához, és ez fáradtságot, aluszékonyságot, motiválatlanságot, fejfájást, szédülést is okozhat.

A szakember kiemelte, hogy a tavaszi fáradtság tünetei elég általánosak, így sok más kórképhez – többek között a depresszióhoz is – hasonlatosak. Felhívja a figyelmet, hogy ha a tünetek 2-3 hétnél tovább fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a depresszió egy betegség egyértelmű jelekkel és tünetekkel, amelyek az állapot felismerése és kezelése nélkül hónapokig, vagy akár évekig is fennmaradhatnak.

Ha tehetjük sportoljunk, hiszen a ritmikus, ismétlődő mozgásformák – mint például a séta, a kocogás, a futás – segítségével vissza tudjuk állítani a vegetatív idegrendszer által szabályozott folyamatokat a megfelelő ritmusba. Egy nap akár 20 perc mozgás is elegendő. A szakember azt is javasolja, hogy nevessünk sokat, vegyük körbe magunkat olyanokkal, akik szeretnek minket, és csináljunk olyan dolgokat, amelyek boldoggá tesznek minket. Hangsúlyozta, hogy a nevetés ingerli az örömközpontot, serkenti az immunrendszert, javítja a belső szervek vérkeringését, nem utolsósorban rengeteg indulattól, agressziótól szabadulhatunk meg általa.

A D-vitamin kiemelt szerepe

Ha tavaszi fáradtságról van szó, a krízistanácsadó szakpszichológus a D-vitamin pótlására hívja fel a figyelmet.

– A D-vitamin egy hormonszerű anyag, ami UV-fény hatására termelődik a bőrünkben, így télen a mennyisége drámaian lecsökkenhet, sőt a megfelelő mennyiség biztosítása még a napsütéses hónapokban is komoly kihívást jelent, így egész évben érdemes figyelni a pótlására – árulta el. – Hatással van az idegrendszer, a hormonrendszer és az immunrendszer működésére is. Éppen ezért hiánya drasztikus következményekkel járhat, daganatos betegségek, autoimmun betegségek, magas vérnyomás, csontritkulás kialakulásáért lehet felelős – tette hozzá.

Borítóképünk: A megváltozott körülményekre való átállás nem mindenki számára könnyű