Mikor száll az államra az örökség? Sokan nem tudják, íme a válasz!

A Magyar Állam örökösi minősége más örökös hiányában, az örökhagyó erre irányuló végrendelete alapján keletkezik. Ugyancsak az Állam örököl a törvényes örökösök visszautasítása esetén. Ha az örökös visszautasította az örökséget, e nyilatkozatának az örökhagyó halálának időpontjára visszamenőleges hatálya van, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökség eleve nem is szállt volna rá.

Az államot az egyéb örökösökével azonos jogállás illeti meg. Az állam öröklése tehát a magyar jogban polgári jogi – és nem közhatalmi – természetű jogszerzés. A Magyar Államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga azonban már nem illeti meg. A Magyar Államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság képviseli a hagyatékkal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban és a hagyatékkal kapcsolatos eljárásokban.

A Magyar Állam, mint szükségképpeni törvényes örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival, a hagyaték erejéig felel a hitelezőknek. Kizárólag azon hagyatéki hitelezői igény kielégítésére van lehetőség, melyet a jogerős hagyatékátadó végzés tartalmaz, és melyet a hagyatéki eljárás során az örökös képviseletében eljáró személy elismert, és amely a követelés jogalapját és összegszerűségét igazoló dokumentumokkal, számlákkal alátámasztott, igazolt.

Az örökös a hagyatéki tartozásokat a hagyaték erejéig az alábbi kielégítési sorrendben teljesíti: az örökhagyó illő eltemetésének költségei; a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei; az örökhagyó tartozásai; a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.