Félelmetes ütemben csökken a méhcsaládok száma

Pár évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy egyre többen vágnak bele a méhészkedésbe. Ebben nagy szerepet játszottak a fiatal gazda pályázatok is, mert a méhészkedés volt az egyik legegyszerűbb, legmegvalósíthatóbb formája a támogatáshoz jutásnak. Akkor – 2019-ig – a statisztikai hivatal adatai szerint, országosan 849 ezer méhcsaládot gondoztak a magyar méhészek. Egy évvel később ez a szám már 500 ezerre csökkent és a tendencia nem áll meg.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke korábban kifejtette, hogy a magyarországi méhállományról az egyesületük is szokott felméréseket készíteni, amelyek – az eltérő módszertan miatt – magasabb számokat mutatnak, mint a KSH nyilvántartásában. Az OMME adatai szerint Magyarországon az elmúlt tíz évben stabilan 1,2 millió körül alakult a méhcsaládok száma éves átlagban. A magyar méhállomány 2017-ben volt a csúcson 1 253 364 családdal, azóta csökken, 2019-ben 1 206 478 volt.

2020 végén 1 163 242 méh­családról volt tudomása az OMME-nek és az agrártárcának, amely ez alapján folyósítja a nemzeti méhészeti programon keresztül járó támogatásokat. Bross Péter szerint 2021-ben a betelelt méhállomány jelentős része (nagyjából harminc százaléka), mintegy 230-250 ezer család elpusztult, számos legyengült családot pedig a méhészek számoltak fel. Ez azt jelenti, hogy 1,2 millió méhcsalád helyett eleve 800 ezerrel kezdődött a tavasz az ágazatban.

Rudolf József szekszárdi méhész szerint a csökkenés oka, hogy sokan abbahagyták a méhekkel való foglalkozást. Csak a környezetében négy ilyen méhészről tud. Ennek oka, hogy veszteséget termeltek már évek óta. Tavaly az atkainvázió volt jelentős, néhány nemtörődöm méhész, akik nem kezelték időben az állományukat – megfertőzték a környező méhészeteket is. Tavasszal a helyzetet nehezítette, hogy nem volt hordás, az akác elfagyott, majd nagy volt a szárazság, sok méh elpusztult.

Rudolf József szerint, annyiból viszont nem baj, hogy kevesebb lett a méhész, hogy azok maradtak, akik jobban elkötelezettek a szakma iránt. Az ő körzetükben szakmailag nagyon jó egészségügyi felelős dolgozik, aki sorra járja a méhészeteket, ellenőrzi azokat és odafigyel minden részletre.

Szabó József szekszárdi méhész szerint a méhcsaládok számának csökkenésében a növényvédő szerek, a gyenge jövedelmezőség is szerepet játszik, illetve az, hogy fiatal gazdaként sokan belevágtak ebbe, majd pár év múlva azt tapasztalták, hogy nincs benne elég haszon és abbahagyták a méhészkedést. Szekszárdon pár éve 1600 méh­családot tartottak nyilván, mára ez a szám ezer alá esett, mondta Szabó József.

A méhek és a beporzók védelmében hoznak döntéseket

Bross Péter elmondta, hogy Európa-szerte évek óta folyamatosan tapasztalható az a tendencia, hogy tél végére a méhcsaládok közel harminc százaléka elpusztul, noha korábban ez például hazánkban stabilan mintegy öt százalék körül alakult.

Az agrárszektor.hu által tavasszal megkérdezett méhészek közel húszszázalékos állománycsökkenésről számoltak be. Emellett a varroa atka és a Nosema spóra is komoly pusztítást tud végezni a méhállományban.

A méhek és a beporzók védelmének fontosságáról Nagy István agrárminiszter néhány hete Ljubljanában, a Környezetvédelmi Tanács informális ülésén beszélt. Jó döntésnek tartja a vad beporzó szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására, melyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan részt vesz.