Már új a bortörvény, de tart még a türelem

A napokban megjelent agrárminiszteri rendelet a szőlő- és bortermelés részletes végrehajtási szabályairól rendelkezik. A szőlőtermesztés fejezetben a borvidékekről termőhelyi kataszterről, fajtáktól és telepítési engedélyekről, nyilvántartásról és szüretről értekezik, valamint a borászati termékek előállításának és forgalomba hozatalának, az érzékszervi és az analitikai vizsgálatoknak a rendje is részletesen leírva megtalálható a rendeletben. A jelöléseknél egy új előírás, az Európai Unió területén először Magyarországon, hogy a közfogyasztásra forgalomba hozott borászati terméken kötelező a forgalomba hozatali azonosító feltüntetése, amelyet az „L” vagy „FHA” felirat előz meg.

Több borászt is megkérdeztünk a megyében, mennyire ismerik a már hatályos új bortörvényt. A válaszokból az derült ki, hogy egyelőre nem nagyon. Ez egy hatvanoldalas anyag, melyhez különféle határozatok, rendeletek tartoznak, melyek a részleteket határozzák meg. A borászok azt remélik, hogy valóban egyszerűsödik majd ezzel a munkájuk, ahogy azt a törvény ígéri.

Schmidt Győző, a Danubiána Kft. ügyvezető igazgatója, a Tolnai Hegyközség elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja kérdésünkre elmondta, egyelőre értelmezik a törvényt és a hozzá tartozó rendeleteket. Bíznak benne, hogy egyszerűbb lesz az adminisztráció. Ugyanakkor vannak a törvényben olyan elvárások, melyek nem életszerűek, ilyen például az, hogy a szüretnél azonnal kérik a mustfok feltüntetését, noha a termelők ezt – jóval később – a préselésnél mérik és jegyzik.

Módos Ernő szekszárdi borász, az Alisca Borrend Nagymestere szerint, nem könnyű átolvasni, értelmezni az új törvényt és a rengeteg határozatot, rendeletet. Idő kell, mire megérti, átlátja az ember a változásokat. Jó, hogy lesz erre egy év türelmi idő.

Csapó Vince bátaszéki borász attól tart, hogy kevesebb lesz ugyan az adminisztráció, de az adatokat a szüretről, a bor értékesítésének folyamatáról azonnal kell bevezetni az elektronikus pincekönyvbe. És ez általában akkor van, amikor a borásznak amúgy is sok a tennivalója a gazdaságában.

Több borász elmondta, egyszerűbb lett volna a néhány renitens pincészetet megbüntetni, gyakrabban ellenőrizni. A legnagyobb változás a 2022. január 29-től bevezetésre kerülő ePincekönyvvel kapcsolatos, ennek célja a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodás.

A törvény célja az egyszerűsítés

Az új bortörvény alapvető célja az adminisztrációs terhek csökkentése: a borágazat jelenlegi papíralapú ügyintézését elektronikus rendszer (ePincekönyv) váltja fel, amely egyúttal a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé. Az ePincekönyv a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez. Célja a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplázások megszüntetése. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint az új bortörvény megerősíti és új jogköröket biztosít a hegyközségi rendszer számára, így az az ágazati irányítás alappillérévé válik. Új szakmai és közigazgatási jogkörökkel bővül a hegyközségi szervezet, az egyablakos ügyintézés megerősíti a hegybírók közigazgatási és ellenőrzési szerepét.

Borítókép: illusztráció