Egyre több a koronavírusos, oltassunk, amíg nem késő

– Karanténba került az egyik unokám és az egész osztály. Koronavírusos lett több tanár és óvónő. Szerencsére, csak enyhe lefolyású a betegségük – írta naplójába dr. Kovács Klára bátaszéki háziorvos.

– Az általam „észlelt” tantestületekben eddig gyenge volt az oltási hajlandóság, az ellenállást a vírus negyedszeri felbukkanása sem törte meg. Racionális döntésnek tartom a kötelező védőoltás bevezetését azokban a szakmákban, ahol a fertőzési kockázat nagy. Ezt a kockázatot az előző hullám során beismerték a nevelők is, azzal, hogy lelkesen igényelték az üzemi baleseti táppénzt, betegség vagy kontakt karantén esetén. Sok óvodai határozat született, mert a megfertőződés kockázata a gyermek közösségekben magas volt.

– A rendelő folyosóján hallottam a következő beszélgetést, amit egy pedagógus folytatott a mellette ülő mezőgazdasági munkással. „Ha kapálnom kell, akkor sem oltatom be magam!” „Ha majd kapál egy napot rekkenő hőségben, vagy metszi a szőlőt a jeges szélben, akkor majd biztosan meggondolja magát. Ismerek olyan napszámos brigádot, ahol a fele megbetegedett, pedig egész nap a szabadban dolgoztak, annyi elég volt, hogy együtt utaztak”. Így válaszolt a józan paraszti eszével az ízületes kezű asszony.

És ezzel még nem volt vége, a véleményét emelt hangon folytatta. „Bárki is megkérdezi tőlem, hogy mennyi tb-t akarok fizetni? Nem kérdezi meg. Akkor miért kérdezzük meg a balgákat, hogy szeretnének-e oltást? Az oltatlan az általam befizetett tb-járulékot költi az intenzív ellátására és jó esetben a lábadozására.” Síri csend lett. Szerencsére kinyílt a rendelő ajtaja, és az asszisztens behívta a leforrázott tanárt.

A hallgatóságot megnyugtattam, hogy az oltásellenesség nem ilyen fokú a tantestületekben, mert sorra jelentkeznek be a pedagógusok az első és második oltásra. Aki szereti a hivatását, az félreteszi az aggályait.

– Megszámolhatatlan okból és céllal teszteltem a héten. Volt öt éves fiú, aki hősiesen tűrte a vizsgálatot, de olyan is, hogy felnőtt férfi szitkozódott. Hétfőn este egymásután több gyorsteszt sikeredett pozitívra, egymástól független esetek: 12 éves kislány, majd népes család feje, aki már reggel telefonált, hogy otthon mindenkit ráz a hideg. Mindig és mindenkit örömmel „tesztelek”, mert minden pozitív eredmény a járvány kordában tartásának az eszközévé válik, minden negatív eredmény nyugalmat hoz teszteltnek és tesztelőnek. A teszt negatívra sikerült.

– Elvált férfi a lányát csak negatív teszt bemutatása után láthatja. Az anya simán megzsarolta az apát, hogy teszt nélkül nem találkozhat a gyerekével. Nem valószínű, hogy a gyereket féltette a betegségtől, mert ő maga már átesett a fertőzésen, és a kislány akkor is vele volt. A betartáshoz minden eszközt felhasznál az anya. Szerencsére teszt bemutatásával beérte az exfeleség, nem kért hivatalos igazolást. Amikor a szeretetet a gyűlölet váltja fel egy megromlott kapcsolatban, a gyerek könnyen áldozattá válik.

– A rendelőben észlelhető a koronavírusos esetszám növekedése, és a környezetemben nő a karanténozottak száma. Naponta három-öt koronavírusos esettel találkozom. Sajnos a környéken tragikus események is történtek. Elhunyt egy jó negyvenes, egészséges, de oltatlan férfi. Még élhetett volna akár negyven évet, ha élt volna az oltás nyújtotta lehetőséggel, így a szervezete felkészül a vírussal való találkozásra. Nem tudom, hogy mennyi idő és mennyi halott kell ahhoz, hogy mindenki megértse, hogy a vírusok ellen védőoltással védekezünk. Tudom, hogy ahhoz van szokva a nép, hogy bakteriális fertőzésekre az antibiotikum terápia tökéletes megoldás, és ehhez képest újszerű megközelítés a védőoltás.

– A másik, ami fontos, az időzítés. A védőoltást időben és előre kell beadni, az antibiotikumot néhány kivételtől eltekintve a fertőzés bekövetkezte után szükséges beszedni. Valószínűsítem, hogy ezt a fontos alapvetést nem mérlegeli az, aki azt mondja, hogy „még egy kicsit várok az oltással”. Tudom, hogy köztünk vannak a negyedik hullám áldozatai. Ők többségében az oltatlanok közül kerülnek ki. Velük majd gyorsan végez a kór, a megfertőződés után egy héttel, az első tünet után néhány nappal bekövetkezhet a tragédia. Olyan gyorsan történik minden, hogy sokszor nincs idő beavatkozni.

A vírus közös ellenség. Addig megy, amíg fogékony szervezetet nem talál. Ha mindenkit megfertőzne, akkor sincs vége, akkor sem vagyunk biztonságban, mert közben mutálódik, és az idő múlásával csökken az immunitás. Minden RNS vírus változékony, amikor kijön belőlünk, akkor már variálódott egy túlélőbb típusra.

– Jó lett volna, ha a 85 százalékos társadalmi immunitást elértük volna. Nem sikerült. A szennyvízben nő a koronavírus örökítőanyag koncentrációja. Minden haláleset megrázó, mert gyakran egészséges, akár fiatalok elvesztése a tét. Ez az élet rendjébe nem fér bele. Nehezebb lesz feldolgozni, amit csak tetéz, hogy a védőoltással el lehet kerülni a tragédiákat. Közös ellenség ellen csak közösen tudunk harcolni és nyerni. Fogjunk össze, amíg nem késő!

Az idősek jól vannak, oltott minden lakó

– A negyedik hullám a szociális otthonokban teljesen más, mint az eddigi hullámok voltak – írja dr. Kovács Klára. – Előzőleg be voltak zárva az intézmények, se ki, se be nem mehetett senki. Nehéz időszak volt. Most nincs látogatási tilalom, a háromszor oltott lakót meglátogathatja az a családtagja, aki háromszor oltott.

A látogatók nem mehetnek be a szobákba, távolságtartás mellett a bejáratban lévő asztalnál van a találka. A végső búcsúzás kivételt képez, mert akkor oltatlan családtag is bemehet a betegszobába. Intézményelhagyási tilalom sincs. A háromszor oltott lakók nosztalgiából kimentek a vásárba nézelődni.

A közeli kocsmában sütit is kapni, akinek keze és lába mozog, visz még az ágyhoz kötött szobatársának is. Közel normálisak a hétköznapok. Nálunk minden lakó oltott, a harmadik oltást a napokban adom be néhány újoncnak, aki az elmúlt hónapokban költözött hozzánk.

Borítóképünkön: Az oltás felvétele bizonyítottan csökkenti a megbetegedés kockázatát (illusztráció)