A járvány megemelte az ebtartók arányát

Mostanáig nem állt rendelkezésre arra vonatkozó releváns adat Magyarországon, hogy hogyan módosultak a magyar kutyatartási szokások a Covid-járvány időszakában. Az Állatorvosi Egyetem kutatóinak elemzésből kiderül: 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, a kutyák száma Magyarországon jócskán meghaladhatja a hárommilliót.

A Covid-járvány előtt, 2018-ban készült kutatás során a magyar kutyatartó háztartások arányát 36 százalékra mérték: ez a szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4 százalékra emelkedett. A kutatás többek között még a következő eredményeket hozta: a gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van, és a gazdátlan egyedekkel együtt haladhatja meg a kutyák száma Magyarországon a hárommilliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél. A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4 százalék), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1 százalék.

Az ebtartók nagyobb arányban nők (56,3 százalék), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3 százalék). 2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás. Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya: 14,5 százalék. Ezzel az adattal kapcsolatban Fiáth Szilvia, a Szekszárdi Kutyamenhely vezetője elmondta: 2021-ben 152 kutya került hozzájuk, és kilencvenhatot adtak örökbe.

– A vírushelyzet óta, amióta az emberek bizonytalanságban élnek, el vannak zárva, elvesztették a munkáikat, a jövedelmeik nagyobb részét, felelősebben gondolkodnak, és kevésbé akarnak kutyát örökbe fogadni. Szekszárd egy kis város, itt nem divat a home office munkavégzés, az emberek gyárba, boltba, étterembe járnak dolgozni – tette hozzá. Elmondta, hogy az elmúlt években sok olyan történettel találkoztak, amikor beteg emberektől, akik már nem tudták ellátni magukat és az állataikat sem, kellett elhozniuk kutyákat. Az örökbefogadók részéről többek elveszítették kutyáikat és ezért szerettek volna új ebtársat találni az otthonaikba.

Hazánkat tekintve, az országos kutatás során még ezek az eredmények is napvilágot láttak: a gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), ajándékba kapta (22,1 százalék), az utcáról fogadta be (7,4 százalék vagy örökölte (2 százalék). Sokan szinte – vagy teljes mértékben – véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet. A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8 százalék), vagy teljes mértékben (46,5 százalék) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel. Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett kutyája engedelmességével, 84,7 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.

Elvárás a felelős állattartás Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „Gazdajogsi” programjának keretei között készült kutatás azt is megmutatta, hogy az ebtartók – nagyon kevés kivétellel – egyetértenek azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3 százalék), és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2 százalék). Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, például állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is.

A Szekszárdi Kutyamenhely adatai