Nagy Janka Teodóra sikere

2022.01.21. 17:30

Elsőként vehette át ezt a díjat a jogi néprajz szekszárdi kutatója

Középiskolás korában leginkább a történelem és a néprajz érdekelte Nagy Janka Teodórát. Ebben jeleskedett, nyert például országos tanulmányi versenyt, pályázatokat, de családi indíttatásból később mégis jogásznak tanult. A néprajzhoz azonban így is hű maradt, ma is annak jogi oldalait kutatja.

Szepesi László

Nagy Janka Teodóra, a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi kutatócsoport elnöke, a PTE-KPVK egyetemi tanára Fotó: Makovics Kornél

Nagy Janka Teodóra, a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi kutatócsoport elnöke, a PTE-KPVK egyetemi tanára Fotó: Makovics Kornél

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának korábbi dékánhelyettese, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanára Nagy Janka Teodóra, aki a tíz éve alapított Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke is egyben.

Szolnokon, a gimnáziumban nagyszerű osztályfőnöke szerettette meg vele a néprajzot. Később Szegeden, az egyetemen, majd Pesten, az ELTE-n kiváló professzorok hatására kezdte a tudományos munkát. Jogtörténettel és jogi néprajzzal foglalkozhatott, a tradicionális népi önkormányzatok történetével. Így vázolja a professzor asszony annak az útnak a kezdetét, amelyet nemzetközi kutatások sora, sok száz kiadvány, több könyv fémjelez, s amelyet ősszel egy díjjal ismertek el.

Kutatócsoport alakult öt egyetem közreműködésével

A jogi néprajzi kutatások megerősödésével, tíz évvel ezelőtt Szekszárdon, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula karán öt egyetem közreműködésével megalakították a jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoportot. Ennek lett elnöke dr. Nagy Janka Teodóra, társelnöke pedig dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Alakulásakor a kutatócsoport felvette a jogi néprajz legnagyobb hazai, és nemzetközileg is elismert művelőjének, Tárkány Szücs Ernőnek a nevét.

Tíz év alatt a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, ez az egyre gyarapodó csapat, komoly munkát végzett. A feltárt megállapításokat tanulmányokban közreadták, s azokat évente egy-egy vaskos kötetben összegezték. Ezek legtöbbje Szekszárdon készült, de – mert több ország tudósai is részt vesznek a munkában – volt, hogy külföldön, így például az egyiket Eszéken adták ki.

Kettős évforduló: száz plusz tíz év

Tavaly ősszel a kutatók kettős jubileumot ünnepeltek. Száz évvel azelőtt született ugyanis a névadó, Tárkány Szücs Ernő, a kutatócsoport pedig tíz éve kezdte meg a közös munkát. Erre utalt a megjelent könyv címe is: Száz plusz tíz. Ebben szerepelnek a kutatócsoport névadójához kötődő tanulmányok, a kutatást segítő forrás­anyagok, a csoport tagjainak tanulmányai.

Megjelent egy másik könyv is, amely a száz éve született tudós német és angol nyelvű, korábban még szinte ismeretlen publikációit tartalmazza, és Tárkány Szücs Ernő Magyar jogi népszokások monográfiájának harmadik kiadása.

Az ünnepi programsorozat helyszíne Tárkány Szücs Ernő szülővárosa, Hódmezővásárhely volt. A hazai és külföldi egyetemekről, levéltárakból, múzeumokból és könyvtárakból érkezett kutatók megkoszorúzták a száz éve született előd sírját, és a szülőházán elhelyezett emléktáblát, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban pedig, ahol hajdan a tudós tanult, újrarendezték a nevét viselő emlékszobát.

Egy új kitüntetést is alapítottak

A jubileumi ülésen a kutatócsoport új tiszteletbeli tagokkal gyarapodott. Itt köszöntötték a Hetagurov Észak-Oszét Állami Egyetem, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a grazi Karl Franzens Tudományegyetem, és a krakkói Jagelló Egyetem egy-egy professzorát. A kétnapos konferencián alapítottak egy kitüntetést is, a Tárkány Szücs Ernő-díjat, és a grémium ennek a díjnak I. fokozatát Nagy Janka Teodórának ítélte.

Megfogalmazódtak a tervek a folytatásra

A kettős jubileum alkalmat jelentett a méltó megemlékezésre. Tárkány Szücs Ernőről Hódmezővásárhelyen teret neveztek el, budapesti lakóházán emléktáblát helyeztek el, portréfilmek készültek a jubilálókról. Megfogalmazódtak tervek, a következő évek feladata a hazai kutatások nemzetközi együttműködés keretei között történő folytatása és a jogszokások, mint „mindennapi ismeretlen ismerősök” széles körű bemutatása. 

A Jászságból került Szekszárdra, hivatalnokból lett oktató, kutató

Nagy Janka Teodóra a Jászságból származik, férje révén került Szekszárdra. Előbb jogászként a városnál, a városi tanácsnál dolgozott, majd az Illyés Gyula Főiskola, később a Pécsi Tudományegyetem karán a szociálismunkás-képzésben oktatott jogot, a pedagógusképzésben pedig néprajzot és kulturális antropológiát. Közben a szociális közigazgatás-történet és az esélyegyenlőségi jog mellett jogi kultúrtörténetet és jogi néprajzot kutatott. Segítette ebben, hogy Szolnok megyében, ahova a családi szálak kötik, a jászok és a kunok vannak többségben, s ő ott szinte belenevelődött a népi kultúrába. 

Nagyra értékelte tehát Tolnában, hogy hat népcsoport és öt vallás képviselői éltek évszázadokon át együtt, hallatlanul gazdag hagyományokat, utolérhetetlenül színes kultúrát teremtve, és megtanulva az együttélés és az egymás fejével gondolkodás képességét. Így mindkét helyen vizsgálta, hogy az együtt élő emberek alakította szabályok, a kis közösségek joga miként tükröződik az írott jogban. Kiderült, hogy az elmúlt évszázadokban az utóbbi csak a magyarság tíz százalékának az életét határozta meg, a többit a kis közösségek saját autonómiájukban kialakított szokásrend szabta meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában