Példátlan etikai vétség történt a bátaszéki vadászaton

A Tolna Megyei Kormányhivatal mint vadászati hatóság a Bátaszéki Vadásztársaságot összesen tízmillió forint vadgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte és – ami az érintett társaság minden tagjának még fájóbb – a vaddisznó kivételével a trófeás vad vadászatától két évre eltiltotta.

Az ügy előzménye, hogy múlt év novemberében a Bátaszéki Vadásztársaság társas vadászatot tartott, fizetős bérvadászoknak. Magát az eseményt sehol nem jelentették be és a vadászati naplóba sem írták be. A hajtás során hét gímszarvasbikát kilőttek, ami rendkívül etikátlan, hiszen trófeás vadra, hajtásban nem lehet vadászni. A résztvevő helyi vadászok közül többen a helyszínen szembesültek ezzel a helyzettel. 

Talán ez lehetett az oka annak, hogy valaki közülük bejelentést tett a megyei kormányhivatalhoz tartozó vadászati hatósághoz. A bejelentő elmondta azt is, hogy a lelőtt állatok testét a hűtőházban, a trófeás vad fejeket a hűtőház mögötti kis épületben helyezték el, és az elszállítását másnap reggelre tervezték. A hatóság emberei a bejelentés alapján a helyszínen megtalálták az elejtett bikákat, és jegyzőkönyvet vettek fel a látottakról. 

Kérdésre a hivatásos vadász elmondta, hogy mind a hét gímszarvasbikát a hajtáson lőtték ki, de a vadásztársaság elnökének utasítására írta be a legnagyobb bikát az egyéni vadászati naplóba az elejtő nevére, mintha egyéni vadászaton került volna az terítékre. A társas vadászati naplóban viszont a gímszarvasbikák nem szerepeltek. 

A megyei kormányhivatal vadászati hatósága beidézte meghallgatásra Kiss Viktort, a Bátaszéki Vadásztársaság elnökét, aki egyben a vadászat vezetője is volt az adott napon, és ő tartotta ott az eligazítást. Kiss Viktor a meghallgatáson azt mondta, nem emlékszik arra, hogy bejelentette-e a hatóságnak a vadászatot. Kijelentette, hogy a terelésen résztvevő bérvadászok egyéni felelőssége a gímszarvas bikák elejtése, velük egyébként csak szóbeli szerződésük volt. A meghallgatott tanúk viszont elmondták, a vadászat vezetője, Kiss Viktor szervezte a vendégeket, aki az esemény elején mondta a hajtóknak, hogy az „agancsos tehén” is lőhető.

A történet röviden ennyi. Ilyen mértékű etikai vétségre még nem volt példa sem Bátaszéken, sem az ország más vadásztársaságánál, mondta több bátaszéki vadász is. Az elkövetők a vadász társadalomra hoztak szégyent. Volt aki megjegyezte, régen életforma volt a vadászat, mindenki betartotta az írott és íratlan törvényeket, ma pedig státusz szimbólum, drága fegyverrel, drága ruhákban, luxus terepjárókkal flangálva.

Tóth Endre, a Bátaszéki Vadásztársaság egyik tagja az esettel kapcsolatban a következőket vetette papírra és küldte el szerkesztőségünkhöz. „Nehéz szavakat találni. Sokáig tartott – évek mentek rá –, míg a vadászat civil ellenzői közül sokan megértették, hogy tervszerű állományszabályozás részesei vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a vadászati hatóság mennyiségi és minőségi korlátai szabják meg évről-évre a kilőhető vadfajok mennyiségét. Ennek a megítélésnek azonban sokat ártott a novemberi eset. A történet a főszereplője a Bátaszéki Vadásztársaság néhány tagja. Rendeztek egy bulipartit, fittyet hányva a hatósági előírásokra. Gátlástalanul, jogosulatlanul irtották a szarvasbikákat. Tudva azt, hogy a tervezett tevékenységük illegális, a kötelező adminisztrációt sem végezték el. A hatóság által kiszabott büntetési tételek nagysága ugyanakkor minden tagot érint, hiszen bevételektől, forrásoktól fosztja meg a társaságot...”

„Kérdések merülnek fel bennem: a vadásztársaság területén, a vadásztársaság egyes tagjai szervezésében, de illegálisan történt a fenti esemény, akkor ki fizeti a büntetést? A társaság tagjainak szükséges-e megvárni az ügy lefutását, hogy a szervezők felelősségét egyesületen belül érdemben megállapíthassa, illetve: vajon a vadászterületet bérbeadó Földtulajdonosi Közösség felmondja-e a kialakult helyzetre tekintettel a bérleti jogviszonyt a vadásztársasággal?”

Dr. Király István, a Tolna megyei Vadászkamara titkára kérdésünkre válaszolva elmondta, huszonöt év alatt, mióta a vadászati ügyeket jobban ismeri, ilyen mértékű etikai vétséggel még nem találkozott. Kisebb törvénysértések eddig is előfordultak, de azok messze nem ilyen súlyúak. A bátaszéki eset azért súlyos, mert a történteket a vadásztársaság minden tagja – azok is, akik ott sem voltak az említett vadászaton – elszenvedi. Véleménye szerint, akár a szabálysértők büntető törvénykönyvbe ütköző személyes felelőssége is felmerül, de ezt majd az eljárás során tisztázzák. 

Közben, február 12-én közgyűlésre hívta össze a vadásztársaság tagjait az elnök, egyetlen napirendi pont volt: tájékoztatás a vadásztársasággal szemben lefolytatott vadászati hatósági eljárásról. Az ülés indulatoktól sem volt mentes. A megjelenteknek egy része azon zúgolódott, hogy miért nem tussolták el az ügyet, miért kap az nyilvánosságot. Természetesen szerettük volna megszólaltatni Kiss Viktort, a Bátaszéki Vadásztársaság elnökét is, aki először elutasította a kérésünket, majd egy hosszú levelet küldött e-mailben.

Eszerint a társaság a nagyvad terelő vadászatot a rendőrhatóságnak előre szabályszerűen bejelentette, azonban a vadászati hatóság esetében egy adminisztrációs tévedés miatt ez a lépés elmaradt. Az elnök szerint a vadászat nem volt illegális és nem volt „buliparty", az eligazításon pedig egyértelművé tette, hogy gímbikát nem lehet ejteni. Kiss Viktor azt is leírta, a vadászat vezetőjeként vállalja a szabálytalanságért a teljes jogi és erkölcsi felelősséget, és a kiszabott bírság megtérítését. Jogi képviselő útján pedig keresetet nyújt be a bíróság felé, mivel álláspontja szerint a bírság kiszabása ugyan törvényes, de az eltiltás a trófeás vad elejtésétől törvénysértő. Véleménye szerint szabálysértés történt és nincs szó bűncselekmény elkövetésétől. Az elnök teljes levelét cikkünk végén olvashatják.

Megkerestük a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol azt közölték, a Szekszárdi Rendőrkapitányságon büntetőeljárás indult, de a nyomozás érdekei miatt az üggyel kapcsolatban egyebet nem kívánnak nyilatkozni.

Kiss Viktor e-mailben válaszolt cikkünkre

Az elnök levelében leírta, megkapta a Bátaszéki Vadásztársaságnál 2021. november 27-én tartott nagyvad terelő vadászaton történtekkel kapcsolatos újságcikk tervezetét, amelyhez mint a vadásztársaság törvényes képviselője és az adott vadászat vezetője, az alábbi megjegyzéseket teszi, és kéri észrevételei közzétételét. 

„A cikkben leírtak sorrendjét követve az alábbiakat kívánom rögzíteni:

1. A társas nagyvad terelő vadászatot a rendőrhatóságnak előre szabályszerűen bejelentette a vadásztársaság, a vadászati hatósághoz a bejelentés adminisztrációs tévedés miatt valóban nem lett bejelentve.

A vadászatot egyébként az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően szerveztük meg és bonyolítottuk le, így különösen a vadászat megkezdése előtt részletes eligazítás történt a résztvevők számára, minden vadász megkapta a lőállásokat és a hajtások irányát feltüntető térképet, a vadászok felvezetése a lőállásokra, a hajtók irányítása előírás szerint és szakszerűen történt.

A vadászat nem volt illegális és nem volt "buliparti", hanem a vadásztársaság éves árbevételének fontos részét képező bérvadászat volt, azaz a vadászok bérvadászati díjat fizettek a vadásztársaságnak, a megállapodás szerinti bérvadászati díj maradéktalanul befolyt a vadásztársaság pénztárába, tehát nem ingyenes vendégvadászat történt a vadásztársaság egyes tagjainak barátai részére, hanem üzleti alapon szervezett bérvadászat volt. 

2. A vadászati hatóság előtti eljárásban nyilatkoztam, mint a vadászat vezetője és nem volt vitás, hogy a vadászat megkezdése előtti eligazításon egyértelműen közöltem, hogy a vadászat során vaddisznó, gímszarvas tarvad, azaz tehén, ünő, borjú, valamint róka és aranysakál ejthető el, tehát az eligazításon résztvevők pontosan tudták, hogy gímbikát a vadászaton nem lehet elejteni. 

A hatósági eljárásban nyilatkoztam arról is, hogy nem felel meg a valóságnak bárki részéről tett olyan kijelentés, amely szerint én akár hajtóknak, akár vadászoknak olyat mondtam volna, hogy az "agancsos tehén" is lőhető.

3. A vadászat vezetőjeként vállaltam a szabálytalanságért a teljes jogi és erkölcsi felelősséget, konkrétan a vadásztársaságra, mint vadászatra jogosultra kiszabott bírság megtérítését a vadásztársaság részére kártérítésként és mint a vadásztársaság törvényes képviselője, intézkedtem, hogy a vadászati hatóság határozatával szemben a bíróság előtt jogi képviselő útján keresetet terjesztettünk elő, mivel álláspontom szerint a bírság kiszabása törvényes, de az eltiltás a trófeás vad elejtésétől törvénysértő, az elkövetett szabályszegés esetén csak a bírság szankció alkalmazható. A keresetben azonnali jogvédelmet kértünk, amely lényege, hogy a bíróság a jogerős ítélet meghozataláig függessze fel az eltiltást a trófeás vad elejtésétől szankció végrehajtását. 

Rendkívüli közgyűlést hívtam össze 2022. 02. 12-re, ahol önálló napirend keretében részletes tájékoztatást adok a történtekről és a hatósági eljárásról, valamint ugyancsak önálló napirend keretében dönthet a közgyűlés mind személyem visszahívásáról az elnöki tisztségből, mind a vadásztársaság további négy tisztségviselőjének visszahívásáról. 

4. Az elkövetett vadászati szabálysértés személyes magatartáshoz kötődik, az nem a vadásztársaság, mint egyesület egészének róható fel, azzal együtt, hogy a bírságot a vadásztársaság, mint vadászatra jogosult viseli, amelyet a felelős személy, jelen esetben jómagam, kártérítésként térítek meg a vadásztársaságnak, mivel a bírság kiszabása az én vadászatvezetői döntésem következménye, konkrétan, hogy nem állítottam le a vadászatot, amikor tudomásomra jutott, hogy a hajtásban gímbikát ejtettek el, majd a vadászat után megpróbáltam ezt leplezni. 

5. A vadásztársaság a vadászterület vadászati jogáért éves haszonbérleti díjat fizet a tulajdonosi közösségnek, amelyet ezideig szerződés szerint maradéktalanul teljesített, és ugyancsak nem áll fenn a vadásztársasággal szemben rendezetlen vadkár igény sem, mivel a gazdálkodókkal minden esetben megállapodtunk, a vállalt kifizetéseket teljesítettük, a vadásztársasággal szemben peres igényérvényesítés nincs folyamatban. Ennek megfelelően a 2037-ig fennálló, határozott idejű haszonbérleti szerződés felmondásának jelenleg nincs törvényes alapja, az elkövetett szabálysértés nem a tulajdonosi közösséggel szembeni szerződéses kötelezettség megsértése, hanem a vadászat rendjére vonatkozó szabály megszegése, amiért a vadászati hatóság közigazgatási eljárásban bírságot szabhat ki. 

6. A vadászat rendjének megsértését a vadászati törvény szankcionálja, amelyre a vadászati hatóság részéről lefolytatott közigazgatási eljárásban kerül sor, azonban nincs szó bűncselekmény elkövetéséről.

A vadászterületen 2021. novemberében lehetőség volt gímbika elejtésére, az éves vadgazdálkodási tervben szereplő kilövési terv szerint elejthető darabszámot a vadászterületen még nem hoztuk terítékre, így nem az elejtés ténye, hanem a vadászati mód (egyéni vadászat helyett társas vadászat) valósított meg vadászati szabálysértést. Az elejtett gímbikák esetleges szakszerűtlen, tehát a trófea bírálat szabályainak nem megfelelő elejtése a vadászati törvény szerinti speciális jogkövetkezményeket vonhat maga után, de trófea bírálattal kapcsolatos elmarasztalás a jelen esetet megelőzően vadásztársaságunkkal szemben nem történt” – írja a cikk szerzőjéhez eljuttatott levelében Kiss Viktor.