Híres magyar várostromok

2022.03.07. 14:00

Egy „végzetes” diadal: Buda bevételének mindenki örült, de aztán jött a cári sereg

Nem vonultunk nyugat felé, hanem bevettük Budát. A történész szerint akkor nem igazán tehettünk mást.

Szeri Árpád

Hermann Róbert történész adott elő a témában Fotó: Mártonfai Dénes

A kőszívű ember fiai című filmben az osztrák vezérkar egyszerre csodálkozva és megkönnyebbülten nyugtázza, hogy a tavaszi hadjáratban győztes honvédsereg nem nyomul tovább Bécs felé, hanem visszafordulva Buda ostromába kezd. Valóban stratégiai hiba volt ez a döntés? Ezt kérdeztük a témakörben nemrégiben Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban a Híres magyar várostromok című sorozat keretében előadást tartó Hermann Róbert történésztől. 

– Amikor a magyar csapatok 1849. május 21-én visszafoglalták Budát, mindenki örült az országban – kezdte az 1848/49-es témakör avatott ismerője. – Senki nem gondolt arra, hogy ez mekkora stratégiai hiba lenne. Az ellenérzésekkel kapcsolatban azt mondhatom, hogy Buda visszavétele egyébként a tavaszi hadjárat egyik stratégiai célja volt. Bevétele részben politikai okok miatt volt fontos, de egyúttal blokkolta a Duna vonalát. Vajon Buda ostroma helyett célszerűbb lett volna Bécs ellen menni? Hermann Róbert válasza az, hogy nem. 
– Buda osztrák várőrsége ötezer főt tett ki, tehát nekünk is legalább ennyi katonát a vár körül kellett volna hagynunk. Jó esetben összeszedhettünk volna negyvenezer embert, miközben a Bécs előtt állomásozó Habsburg császári-királyi hadsereg létszáma 1849. május elsején hetvenezer fő volt – folytatta a történész. – Még ha le is számítjuk a betegeket, elvezényelteket, akkor is több, mint ötvenezres létszámnál vagyunk. S ne feledjük, Bécs városát 1848. októberében a helyi felkelés miatt átmenetileg elveszítette a császári hadsereg és mégsem bukott bele a birodalom. Ráadásul 1849. májusában már előkészítés alatt volt az orosz intervenció is, ami azután megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát. Ha feltesszük, hogy a magyar honvédsereg Buda ostroma helyett megindul nyugat, így Bécs felé, akkor egészen biztosan a hátába kapta volna az orosz csapatokat. A történész végül megjegyezte, hogy Buda bevétele jelentős hozadékkal járt, sikerült kikapcsolni a forgalomból egy ötezres, ellenséges és elsőrangú helyőrséget, a zsákmányolt, több mint százötven lövegből és a zsákmányolt fegyverkészletből öt honvéd zászlóaljat lehetett felszerelni. Igaz, Buda bevétele után a magyar sikerek elapadtak. 
– De ez nincs összefüggésben az ostrommal – hangsúlyozta Hermann Róbert. – A tavaszi hadjárat sikersorozata azért tört meg, mert az orosz cár kétszázezres hadsereget vezényelt Magyarországra. Ez a beavatkozás okozta katonai vereségünket, nem pedig az, hogy a nyugati előrenyomulás helyett visszafoglaltuk Budát. 

Jókai Mór írta

A katonai döntés már a kortársak egy részét is elgondolkodtatta. A dilemmát, bár finoman, Jókai Mór is érzékeltette, amikor ezt írta A kőszívű ember fiai című regényében. „Folyton hangzik és fog hangzani, míg a világon magyar lesz, az örök szemrehányás: miért volt Budát ostromolni? De hát lehetett-e másként tenni? Lehet, hogy a történelem areopágja elítél minket is (...); de a költészet ítélőbírái fel fognak menteni bennünket, és szavaik igazat adnak nekünk: „Nem lehetett másképp; így kellett annak jönni!” Ami volt a pun népnek Karthágó, az Izraelnek Jeruzsálem, a keresztyén világnak a Szentföld, a franciáknak Párizs, az orosznak Moszkva, az olasznak Róma – az volt minekünk Budavár. Hazánknak lüktető szíve...”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában