Szükség van-e még a telefonfülkékre?

Tavaly Csehországban, a sajtó jelenlétében bontották és szállították el az utolsó telefonfülkét. Szükség van-e Magyarországon még ezekre a nyilvános állomásokra? Igénybe veszi-e őket valaki a mobiltelefonok korában? 

Vizsgálódásunkat értelemszerűen a múltban kezdtük. Magdó Csaba, a Postamúzeum munkatársa elmondta, hogy hosszú ideig a posta működtette a telefonfülkéket. A távközlési üzletágát 1990-ben adták át a Matávnak, amit aztán „megörökölt” a Telekom és több regionális szolgáltató. A jelenlegi szabályozás szerint a területileg illetékes szolgáltatónak, minden megkezdett háromezer lakos után kell egy telefonfülkét biztosítania. 

Részletes információt kaptunk a Magyar Telekom Vállalati Kommunikációs Igazgatóságától. Eszerint a nemrég megújult hírközlési szabályozás értelmében várható, hogy felülvizsgálják a nyilvános telefonállomásokat, átgondolva, hogy azok további fenntartása indokolt-e. Ennek eredményeként a Telekom várakozásai alapján a kihasználatlan, folyamatos rongálásnak kitett, az utcaképet rontó fülkék leszerelhetővé válhatnak. 

A számokat illetően a következőkről tájékoztattak. A Magyar Telekom 2021. december 31-i adatai szerint 4850 nyilvános telefont üzemeltet, melyeknek körülbelül 90 százaléka telefonfülkében, közterületen található, a többi kórházakban, közlekedési csomópontokon, bevásárlóközpontokban. (Ez nem országos lefedettséget jelent, a 74-es és 75-ös körzetben például a Tarr Kft. a kijelölt szolgáltató.) A nyilvános telefonok használata a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres évek elején volt a csúcson. Ekkor egy-egy ilyen készülékről átlagban havonta több mint tíz órát telefonált a lakosság. Öt évvel később az átlag hat órára csökkent, 2010-re pedig már csak valamivel több, mint másfél órára. 

Ma havonta átlagosan kevesebb, mint fél óra a nyilvános készülékek használati ideje. Manapság átlagban, havonta valamivel több, mint ötven hívást kezdeményeznek a telefonálók egy fülkéből, de vannak olyan készülékek, amelyeket egyáltalán nem használnak. A megtartás mellett szól viszont, hogy a nyilvános állomásokról még mindig érkezik – havonta átlagosan egy – hívás az ingyenes segélyhívó számokra. Ami esetenként akár életet is menthet. 

A 11 ezer lakosú város, Tolna több pontján található telefonfülke. A központban lévőre jól rálát üzletéből Pataki Józsefné cukrász. Azt mondja, hogy körülbelül 6–8 éve még volt valamicske forgalom, de az utóbbi 2–3 évben nem vette észre, hogy bárki is bement volna a fülkébe. A nagyobbacska falvakban általában a polgármesteri hivatal mellett helyeztek el egy telefonfülkét. Decs polgármestere, Heberling Tibor nap mint nap látja, hogy nincs rá igény, senki sem használja. Szerinte a mai digitalizált világban semmi szükség a nyilvános állomásokra. 
 

Mostantól megszűnik a telefonkönyv
A szolgáltatók a nyilvános fülkéket rendszeresen karbantartatják, és szükség szerint felújíttatják. Sajnos a vandálok – főleg a nagyvárosokban, s leginkább Budapesten – napi gyakorisággal okoznak kárt a készülékekben és a fülkékben. Telefonkönyvet jó ideje már ki se tesznek emiatt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. december 20-ával megszüntette az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget. Már nem kötelező nyomtatott vagy elektronikus telefonkönyv kiadása. Ettől függetlenül a Telekom az idén, február 1. és március 31. között, még biztosít ügyfelei számára egy elektronikus vagy nyomtatott telefonkönyv díjmentes átvételét a honlapján felsorolt átvételi pontokon. Azt követően pedig a szolgáltatók honlapján, online vagy telefonos tudakozókon keresztül lesz mód érdeklődni, díjmentesen.