Mindent szívből tett, és ezért barátságot kapott viszonzásul

A személyét öt éve megrajzoló portréban az újságcikk szerzője lényegi jellemzőként rögtön az első mondatban megjegyezte: mások problémája iránti érzékenysége közismert. Szabó Balázs bemutatásának akkori indítékát az adta, hogy a szekszárdi képviselő-testülettől 2016-ban megkapta a Közjóért kitüntető díjat. Az elismerést a közösségépítés és az adakozás terén kifejtett, példa értékű tevékenysége okán ítélte meg a város. 

A szekszárdi Tesco Hipermarket Áruház igazgatója a bevezetőben említett tevékenységével valóban kivívta azt a tekintélyt, ami az ismert és elismert személyiségek közé sorolta. Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem szűkebb és tágabb környezetében egyaránt. Sokan egyenesen azt gondolták, hogy itt született, ez is magyarázza az őt jellemző lokálpatriotizmust. Jóllehet Szekszárd nagyon fontos város számára, Zala megyében, Nagykanizsán látta meg a napvilágot. Tolna megye székhelyére 2002-ben került, ekkor az áruház osztályvezetői tisztét látta el. A pályafutását kisvártatva a fővárosban folytatta, majd a siklósi, balatonboglári és mohácsi állomás után 2011-ben tért vissza ismét Szekszárdra mint a helyi Tesco vezetője. 

Az azóta az otthoni főhelyen őrzött díjgyűjtemény a közelmúltban ismét gyarapodott. Tolna Megye Közgyűlésének döntése alapján ugyanis Szabó Balázs a Bazsonyi Arany Mecénás díjnak lett birtokosa. Mint az az indoklásban olvasható, „életében fontos szerepet tölt be a társadalmi szerepvállalás, a közösségi kapcsolatok ápolása, a család, a vallás és a sport egyaránt. Több éve rendszeres támogatója és segítője a fogyatékossággal élő emberek közösségeinek. Jótékonysági rendezvényeiket nem csak támogatja, azokon rendszeresen részt vesz, és fizikálisan is segítő kezet nyújt. Első szóra igent mond, ha segítséget kérnek tőle. Ha arról van szó, szemetet szed a szebb és tisztább környezetért, a környezettudatosság jegyében. Ha kell, palacsintát süt az óvodásoknak, de több helyi iskolai programnál, sportrendezvények alkalmával is segített már. Kollégáival igazi közösséget épített, folyamatosan segítve, motiválva őket. Embersége, segítőkészsége és közösségi aktivitása igazán példaértékű.” 

A méltatás ismeretében fontosnak tartotta megjegyezni: ebben a sok dicséretben benne van családja, így felesége, Szilvia, a megértő és támogató társ, a nagyszerű édesanya és kiváló háziasszony. De benne van valamennyi munkatársa is, mert csakis velük együtt valósíthatta meg a kitűzött célokat, és csakis általuk teljesíthette ki a személyiségét. Egy mostanában készített kisfilmben az emberek legfőbb, saját magára is vonatkoztatott célját így határozta meg: észrevenni másokban azt, ami hiányzik nekik. 

– Ha tudunk segíteni, akkor igenis segítsünk – folytatta. – Nem minden szól a pénzről. Sokszor egy ölelés, egy segítő szó, egy kis beszélgetés nagyon sokat jelenthet. 

A díjat köszöni, módfelett büszke rá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy amit tett, azt mindig szívből tette. Legyen szó személyekről, sportegyesületekről vagy civil szervezetekről. A sok közül az egyik máig meghatározó mozzanat számára az Esőmanókkal, azaz a Tolna Megyei Autistákért Egyesülettel való találkozás volt. Sokatmondó, hogy céges elfoglaltsága mellett is mindig szakított időt arra, hogy megjelenjen a csapat rendezvényein. Vizdár-Lőczi Gizella vezetőségi tag elkötelezett tevékenységét igen nagyra értékeli.

Ez a nagyrabecsülés kölcsönös, s ez megmutatkozik abban, hogy az áruház vezetőjét az egyesület javasolta a Bazsonyi Arany Mecénás díjra. De ilyen találkozásból akad még jó néhány. S ennek köszönhetően rengeteg barátot szerzett, ez pedig számára minden másnál fontosabb kincs. Ezen hitvallásának lényegét József Attila alábbi versrészletével érzékeltette:

Én költő vagyok, de nem kell dicsőség, / ne ünnepelje bennem senki hősét, / ily ünneplést én Istenre hagyok. / Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb. / Versem azé, ki szivem versbe kérte / és nékem elég a barátság érte. 

Ez befejezésnek – a cikk befejezésének – tökéletesen beillene. De még valamit szükséges hozzátenni a fentiekhez. Szabó Balázs az utóbbi időben rengeteg telefonhívást kapott, tekintettel arra, hogy munkahelyén nem lehetett elérni. Lapunknak elmondta, hogy huszonegy év mozgalmas vezetői tevékenység után jelzett a szervezete, pihenésre volt szüksége. Most már jól van, és úgy döntött, hogy elköszön cégétől, és munkáját másutt folytatja. Ám Szekszárdtól, illetve térségétől reményei szerint nem szakad el. Jó emlékezettel és köszönettel gondol a megyére, annak székhelyére, a vásárlókra. Mert mint mondta, lehet, hogy ő maga valamennyit adott, de abban biztos, hogy még többet kapott.

A természetközeli telek nyugalmat és jó bort is ad

Szabó Balázs Nagykanizsán NB l.-es junior kézilabdázó volt. A felnőttkerethez felkerülve azonban megsérült, így maradt számára a játékvezetés, majd napjainkra – a mind kevesebb idő miatt – a versenybírói munka. Kedveli a kosárlabdát is, az Atomerőmű KSC Szekszárd meccsein mint elnökségi tag és elkötelezett szurkoló ül a lelátón. Réka nevű lánya tizenhét éves, Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban tanul, és figyelemre méltó tehetséget árul el a festészet terén.

Szabó Balázs sport melletti másik hobbija az utazás – többek között a Toszkána-rajongók táborát is erősíti –, valamint a kertészkedés. A Harkány melletti, természetközeli telkén, egyszerűen berendezett, vízzel és villannyal rendelkező tanyáján találja meg a nyugalmat. Feleségével együtt zöldségféléket termeszt, emellett új szőlőt is telepített. Így immár saját készítésű kékfrankos és cabernet is kerülhet az asztalra, ízesítve a baráti beszélgetéseket.