Veszélybe került a hagyomány

A megyeszékhely közgyűlése múlt csütörtökön tartotta májusi rendes ülését,  melynek napirendjén szerepelt a 2021-es esztendő legfontosabb eseményeit, feljegyzéseit rögzítő Aranykönyv  tartalma is. A kiadvány tervezetét nem fogadta el a közgyűlés, miután az ÉSZ-frakció nem szavazta meg. Csötönyi László, a kulturális bizottság észes elnöke közösségi oldalán azt írta, a leendő Aranykönyv „hiányos, részrehajló, egyoldalúan tájékoztat, szubjektív és elfogult”. 

Nehezményezte, hogy az információk nagy része a megyei napilapból származik, s forrásként megjelölték a szerkesztők a Facebookot is. Lapunkat „propagandaorgánumnak” titulálva azt írta, az abban megjelent híradásokat csupán információként lehet kezelni, semmiképpen sem tényként. Azt is nehezményezte, hogy korábbi javaslatai a könyv elkészítésére vonatkozóan süket fülekre találtak, bár tavaly a szerkesztésre felkért háromtagú bizottság korábban már jelezte, hogy ez egy nagy horderejű feladat. 

Az Aranykönyv tervezett tartalma véleménye szerint nem megfelelő, és a leadott javaslatot egy alsóbb évfolyamos középiskolai házi dolgozat színvonalához hasonlította – alaposan megsértve ezzel a kemény munkát végző szerkesztőket. Felvetette, fog-e hiányozni bárkinek is a kiadvány, ha nem jelenik meg augusztusban. 

Az interneten fellelhető a felhívás, melyben a tavalyi évre vonatkozóan is javaslattételre buzdítják a szekszárdi polgárokat, intézményeket, gazdasági és egyéb szervezeteket, hogy a felsorolt témákban küldjenek indokolt bejegyzés ajánlásokat. A lehetőséggel bárki élhetett március 31-ig.

A Szekszárdi Aranykönyv szerkesztőbizottságának elnöke, dr. Dobos Gyula megkeresésünkre elmondta, Csötönyi László, bár egy korábbi ülésen a bizottság létszámának növelését valóban javasolta, ám ez új tartalmi forrásokat nem adott volna. Elmondta, hogy a készülő könyvnek semmi köze nincs a politikához, ez egy krónika.

– Az, hogy a Tolnai Népújság megszólaltat egy embert, aki kitüntetést kapott, vagy tudósít egy eseményről, az nem hamis, hanem igaz, ez a valóság. Ugyanez vonatkozik a város mindennapi életének, rendezvényeinek, polgárainak, sportsikereinek, oktatási és művészeti sikereinek bemutatására is, melyben az újságírók tudósításaira támaszkodunk. 

A város vezetőinek érdemes lenne reálisabb képet alkotnia ezen írásokról, jó esetben segíthetnék a munkájukat is. Január óta a felhívás alapján két hónapon keresztül valamennyi szekszárdi iskola és közművelődési intézmény adott le javaslatot, élt a lehetőséggel a levéltár, a múzeum, az egyetemi kar, a könyvtár, valamint a kórház is. 

Erre azt mondani, hogy részrehajló, az igen érdekes. A szerkesztőbizottság ráadásul nem ma kezdte el ezt a feladatot, az évek alatt nagy rutinra tettünk szert. A munkát legjobb tudásunk szerint folytatjuk, és amennyiben Csötönyi Lászlónak van építő javaslata, szívesen fontolóra vennénk – emelte ki dr. Dobos Gyula.

Csötönyi Lászlót is megkerestük telefonon, annyit mondott, korábban már tett megoldási javaslatot, többet nem kíván hozzáfűzni.

Mivel az Aranykönyv tartalmi tervezetét nem fogadta el a közgyűlés, így jelen pillanatban kétséges a megjelenés is, melyet minden évben a város napjára időzítenek, augusztus 29-re. Gyurkovics János alpolgármester a témával kapcsolatban elmondta, a közgyűlésen megfogalmazott kritika az esemény színvonalának nem megfelelő stílusban hangzott el. 

Dr. Dobos Gyula méltán érezte megalázónak a helyzetet. Ha nem is tetszik a beterjesztett anyag, akkor azt kulturáltan, építő kritikával meg lehet fogalmazni. Mindennek megvan a határa, illem, rend és tisztelet a kommunikáció alapja, Csötönyi László ezeknek híján volt a közgyűlésen elmondott hozzászólásában. A város történetében ilyen eset még nem fordult elő, jelenleg kétséges az Aranykönyv megjelenése.

Az alpolgármester azt is elmondta, rendkívüli közgyűlést szeretnének tartani június második felében, és mindent megtesznek, hogy az Aranykönyv az idén is elkészülhessen. Bár a megye és a város kicsi és az információáramlás gyors, mégis az eseményekre visszatekinteni egy szép, színes, kemény kötésű kiadványban egészen más érzés. – Nem szeretnénk, ha megszakadna ez a sok éve tartó hagyomány, hiszen az Aranykönyv a város történelmének fontos része – tette hozzá Gyurkovics János.