Szomjas a Gemenc, 2013-ban volt utoljára igazi elárasztás

Pihen a komp. Kényszerpihenőn van. Szinte megfeneklik, olyan alacsony a vízszint a kis mellékágban. Viszont a vízi madarak remekül érzik magukat, a tavirózsák virulnak; minden rosszban valami jó. 

Ez egy sodronyköteles komp. A szeremlei Duna-ágon lehet átkelni vele a Pandúr-szigetre. Csakhogy a mederből hiányzik másfél-kétméternyi víz. Úgyhogy a sziget egy ugrásra van a veszteglő vízi alkalmatosság végétől. A kompot, ha jár, a Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt. üzemelteti. 

Az állami cég, turisták által leggyakrabban látogatott két objektumát, a pörbölyi Ökoturisztikai Központot és a karapancsai kastélyt kerestük fel. Pörbölyről indultunk, Baját elhagyva álltunk meg a kompnál, aztán irány a Hercegszántóhoz, az országhatárhoz közeli Karapancsa. 

Kalauzom Csontos Péter, a társaság turisztikai osztályvezetője. Pörbölyön megnéztük az erdei iskolát, a kisvasutat, a helyi növény- és állatvilágot bemutató kiállítást és a legújabb látványosságot: Habsburg Frigyes főherceg pavilonját. Ezt a vörösfenyőből készült épületet először egy lengyel kiállításon láthatta a közönség, 1894-ben, Lembergben. 

Onnan került Budapestre, a Városligetbe, az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításra, majd Szekszárd belvárosába, 1897-ben, ahol sokáig úri kaszinóként működött. Szétszedték és újra összerakták Keselyűsben, 1971-ben, Bárányfokon 1988-ban, mostani helyére, Pörbölyre 2019-ben hozták. A gímszarvassal kapcsolatos tárlat nyílt benne tavaly. 

A karapancsai kastély históriája is kalandos. Sok minden történt vele az elmúlt évszázad során. (1910-ben épült.) Sorsát jellemezte a pompa és az elhanyagoltság, állomásoztak benne határőrök, és többször vendégeskedett benne a környéken vadászni szerető II. Vilmos német császár. 

Az épülettel szemben van a régebbi kiskastély. Azt is felújították, és többek között Habsburg Izabella főhercegnő fotói kaptak helyet benne. Megörökítette a családtagjait, a vadászat, a földművelés, a betakarítás eseményeit s a népviseleteket. 

Itt is és Pörbölyön is látható a Gemencben elejtett három világbajnok gímszarvasbika-trófea másolata: a szálkai (1910), a kazuki (1954) és a karapancsai (1986). Az eredetiek Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tekinthetők meg.

A kastély előtt Farkas Pál bronzból készült szarvas szobrát állították fel, hátul pedig két régi, homokkőből faragott szarvas látható, rendes csont agancsokkal. Az arborétumnak is beillő kertet 2015-ben állították helyre, Anton Umlauf császári főkertész eredeti tervei alapján.

A Gemenc, mely Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, másfél évszázaddal ezelőtt, a Duna szabályozásakor jött létre. Élővilága a gyakori kiöntésekre, elöntésekre „szakosodott”. Itt fészkel például a kifejezetten ilyen élőhelyet, a háborítatlanságot kedvelő fekete gólya. Jelentős az állomány: 30-40 pár. Ám a vízhiány, a csapadékhiány mindenre kihat, minden, mindennel összefügg. 

Nagy árvíz 2013-ban volt utoljára, aztán 2019-ben egy kisebb. Ez nem tekinthető rendszeres elárasztásnak. Maga a gemenci ártéri erdő 180 négyzetkilométer, de a társaság ennek majdnem a dupláján, 340 négyzetkilométeren tevékenykedik. Faültetés, erdőgondozás, fafeldolgozás, vadgazdálkodás, turizmus.

– Megvannak a tapasztalatok, a technikák, például arra – mondta Csontos Péter –, hogy ha jön az áradás, előtte két héttel már elkezdünk a magaslatokon etetni, odaszokik a vad, és nagyobb lesz a túlélési esélye. De ennek a praktikának a bevetésére idestova tíz éve nem volt szükség…