Mária a háborús időben a békére figyelmeztet

Mindenek előtt ismernünk kell Havas Boldogasszony eredetét. A korai kereszténység idején Efezusban, 431-ben Máriát Istenanyának nevezték el. Ennek örömére építették az első Mária-templomot Rómában, mégpedig ott, ahol arra a pápa és egy gazdag patrícius álmában kapott utasítást. E szerint ugyanis oda kellett felépíteniük a templomot, ahol augusztus ötödikén havat találnak. A pécsi templom az 1690-es pestisjárvány után épült fel, hálából. Ennek fehér színe emlékeztet minket a hó fehérségére és Szűz Mária tisztaságára.

Augusztusban több Mária-ünnep is adódik, hiszen 15-én Nagyboldogasszonyt is megünnepeljük. Szeptemberben pedig szintén van két nap, melyeken Máriát ünnepeljük. Ezek a napok alkalmasak arra, hogy testünk mellett a lelkünk is felüdüljön. Nagyboldog­asszony a Katolikus Egyház legnagyobb Mária-ünnepe, ez Mária mennybevétele. Kötelező ünnep is egyben, Magyarországon sajnos nem munkaszüneti nap – ellentétben más európai országokkal. A híveknek ilyenkor munkakezdés előtt és este, munka után igyekeznek lehetőséget biztosítani, hogy részt vehessenek a szentmisén.

Bacsmai László elmondta, nagyon szereti a Mária-ünnepeket, közel áll hozzá a Mária-tisztelet, mely megszínesíti a hétköznapokat. Úgy véli, ha nem lenne Mária-tisztelet a katolikus hitben, akkor szegényebbek, szürkébbek lennének az ünnepek. Havas Boldogasszony ünnepe egyben a pécsi horvátok búcsúja is volt, melyet az esperes tartott.

Szentbeszédében kiemelte, hogy Mária a Béke Királynéja is egyben, a mostani háborús időben pedig a békére figyelmeztet minket, melyhez az út a mindennapos, szívből jövő közös ima és a rózsafüzér. Erre biztatja a családokat, ne hagyják elveszni a közös imát a hétköznapokból. Beszélt az egységről és az összetartozásról is. Akkor maradunk ugyanis erősek, ha egységben vagyunk a hitünkben és a nyelvünkben. Csak így tudjuk ezeket az értékeket továbbadni gyermekeinknek és unokáinknak.