Hazavárták a nagyszékelyi hazahúzó szíveket

Várták mindazokat, akik valaha Nagyszékelyben laktak vagy laknak, akiknek felmenői itt születtek, itt éltek, vagy itt haltak meg. Vártak mindenkit, aki nagyszékelyi barátokkal, rokonokkal, iskolatársakkal és azok gyermekeivel, unokáival szívesen találkozott volna. Mindenkit hazavártak. 

Klubecz Istvánné polgármester tájékoztatta lapunkat, hogy a nagyszékelyi önkormányzat az első ilyen találkozóját szervezte meg a hazahúzó szíveknek. Aznap végül körülbelül százan tértek vissza egy-egy ölelésre, egy kis emlékezésre Nagyszékelybe. Együtt volt a nagycsalád „Itthon, együtt, közösen”.
Az ünnepnap hálaadó istentisztelettel kezdődött a református templomban délelőtt tíz órakor, amelyet Csapkovics Bertalan református lelkész tartott, majd emléktábla avatással folytatódott, ahol Orbán Attila, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte a megjelenteket, és beszélt a település múltjáról. A polgármesteri emlékbeszéd után került sor a táblák avatására és koszorúzására. Két tábla került a művelődési ház falára: a német lakosság letelepedésének háromszázadik, kitelepítésük hetvenötödik évfordulója, valamint a felvidéki családok betelepítésének hetvenötödik évfordulója emlékére.

A résztvevők a konyha dolgozói által főzött, jóízű és kiadós ebéd elfogyasztása után, Vámi István nyugalmazott iskola igazgató a múltról összeállított tanulmányát hallgatták meg, melyet Szabó Péter német nyelven fordított. A Pincehelyi Eszterlánc Néptánccsoport és a Deutsche Bühne Ungarn zsebszínház kétnyelvű interaktív előadását is megtekinthették a résztvevők, napközben pedig látogatható volt a helytörténeti gyűjtemény és Till Jánosné sváb népviseletbe öltöztetett babáit is meg lehetett nézni.

– Nagy meglepetésemre Szekeres Beáta elszármazott a nagyszékelyi református templomról készített festményét adományozta az önkormányzatnak, melyet ezúton is nagyon köszönök – tette hozzá Klubecz Istvánné polgármester.

A napot jó hangulatú svábbál zárta, a helyiek és az elszármazottak együtt mulattak.