A vár(udvar) szelleme járja át az ünnepet Dunaföldváron

Az eseményeknek az idén is a vár udvara ad helyszínt. Természetesen vásárt is tartanak, bóvlimenteset. A hagyományosan adakozó vendéglátást ez alkalommal a Kertbarátok Egyesülete és a Máltai Szeretetszolgálat lelkes csapata biztosította. A kínálatuk a jól bevált tea, forralt bor, zsíros kenyér menüsor volt. És, ha már pénzcsörgés nélkül zajlik a kínálás, egy kiváló harmonikást is hoztak magukkal a vendéglátók.

Az, hogy Pataki Dezső főrendezőként, és az eseményt megnyitó Horváth Zsolt polgármester közvetlenül, röviden és embernyelven szólt a közönséghez, egy kellemes hagyomány. Hanem, ami azután következett! Szabó Oszkár, a város és a környező települések plébánosa fölsétált a színpadra, és minden ceremóniától mentesen, csak úgy unplugged, úgy adta elő az „Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő” című dalt, hogy a nagy koncertnyi, telt házas közönség néhány másodperces ocsúdás után boldogan és egy emberként énekelte azt vele együtt. Van, aki csodálkozik azon, hogy ilyen erős kezdés után Pilinszky Jánossal folytatta...?

A csodát az óvónénik kórusa, majd aztán a Beszédes József iskola másodikos és hatodikos tanulói fokozták. A friss, ködös levegő rövid műsoridőket szabott, de a vastaps minden műsorszám után, megszolgálva érkezett.

Az volt, amit minden műsor rendezőjének és a közönségének kívánunk. A kisgyermekek kísérői a szemük fényével, a hűvös idő, a ködszitálás és a hétfői tanítási nap miatt hazasiettek. Talán mindenki más a gyönyörű várudvaron maradt, hogy élvezze a finomságokat és a barátai társaságát.