A józanság útjára segítik a társaikat

Az Anonim Alkoholisták három napos találkozójának nagyobb eseményeit a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében tartották. 

A rendezvény ugyan pénteken elkezdődött, de hivatalosan szombaton nyitották meg. A több mint ötszáz fő befogadására alkalmas színházteremben kis híján telt ház volt. Az ország számos pontjáról érkeztek névtelen alkoholisták a regionális gyűlésre.

Az igazi függetlenség című előadás szombaton fél tizenkettőkor vette kezdetét. Elhangzott, hogy az Anonim Alkoholisták megosztják egymással a tapasztalataikat, segítik egymást, és saját hozzájárulásaikból tartják fent magukat. A legfontosabb céljuk, hogy józanok maradjanak, és más alkoholistákat is a józanság útjára segítsenek.  

Az előadás során középkorúak, idősek többen mesélték el a történetüket. Tibor például elmondta, hogy a tapasztalatai szerint csak azok az emberek nem épülnek fel az alkoholizmusból, akik képtelenek betartani az Anonim Alkoholisták programjait, valamint nem őszinték önmagukhoz.

Róbert egy szörnyű titkát osztotta meg a közönséggel: a szülei, az édesapja folyamatosan bántalmazta, ő pedig azután is sokáig bűntudattal küzdött, amiért nem tudja szeretni. Amikor azonban apukája beteg lett, meglátogatta a kórházban, hogy életében először szembenézzen vele. Azóta is hetente hívja édesapját. 

Gábor arról beszélt, hogy mindkét szülője alkoholista volt, de meg tudott nekik bocsátani. Úgy gondolja, hogy szerették őt, csak az alkohol erősebb volt. 

Az Anonim Alkoholisták szombat este Szekszárdon, a vasútállomás gyűléstermében lazítanak a program szerint. Sehol nem lehetett fotózni a gyűlés résztvevőit, akik amúgy is mindig megőrzik anonimitásukat. A háromnapos találkozó előtt Gábor elmondta, ha valósnak fogadjuk el azokat a számot, miszerint az országban körülbelül egymillió alkoholista él és még ezen kívül mintegy másfél millió nagyivó, könnyen kiszámolható, hogy gyakorlatilag ma Magyarországon nincs olyan család amelyik nem érintett az alkoholizmusban.